Az új polgári peres eljárásban két szakasz különböztethető meg: a perfelvételi szak és az érdemi tárgyalási szak. Mint ahogy korábban kitértünk rá, a perfelvételi szakban kell a kereset és a védekezés körében valamennyi kérelmet, ténybeli és jogi állítást, tagadást előadni, bizonyítékokat becsatolni, bizonyítási indítványt megtenni. A perfelvétel lezárása után új bizonyítékot benyújtani, bizonyítási indítványt előterjeszteni csak kivételesen, a fél önhibáján kívüli okból, rövid határidőn belül lehetséges. A fél a perfelvételi szakban személyesen vagy képviselője útján köteles nyilatkozatot tenni, ezért lényegében a tárgyaláson történő részvétele nem mellőzhető.

Az érdemi tárgyalási szakban folytatja le a bíróság a bizonyítást és eldönti a pert. Ebben a szakban a keresetet, védekezést megváltoztatni a bíróság engedélyével, alapvetően szintén a fél önhibáján kívüli okokból, rövid határidőn belül lehet. Ez tehát itt már csupán egy rendkívüli lehetőség.

Az ellenfél által vitatott tényeket azonban bizonyítani kell. Ez általában annak a félnek a kötelezettsége, aki a tényt állítja, illetve akinek érdeke, hogy a tényt a bíróság igaznak fogadja el. Ez eddig sem volt másképp. Az új törvény szerint azonban a bizonyító félnek a perfelvételi szakban kell a vitatott tény bizonyítására szolgáló tárgyi bizonyítékait (pl: okirat) becsatolni vagy bizonyítási indítványait megtenni. Fontos változás, hogy nem használható fel bizonyítékként a jogsértő módon – akár erőszakkal, lopással – megszerzett bizonyíték, a személyiségi jogot sértő bizonyíték (pl: titkos kép-, illetve hangfelvétel). A bíróság azonban – ha az egyedi ügy körülményei ezt indokolják - kivételesen figyelembe veheti ezen bizonyítékokat, kivéve az erőszakkal keletkezett vagy szerzett bizonyítékot.

A változásokról további felvilágosítás, tájékoztatás olvasható itt, illetve további segítséget nyújtanak a bíróságok kezelőirodái is.