A kabinet tavaly december végén bővítette ki azon államok listáját, amelyek ukrajnai műveleteit - átruházási árképzésük miatt - ellenőrzendőnek minősít. Ezt Észtország úgy értelmezte, hogy offshore kategóriába sorolta őket Ukrajna, ami miatt Jüri Ratas észt miniszterelnök személyesen fejezte ki tiltakozását Volodimir Hrojszman ukrán kormányfőnek a múlt heti davosi Világgazdasági Fórumon. A napokban Lettország is kifejezésre juttatta nemtetszését, diplomáciai jegyzékben tiltakozott az országot érintő határozat ellen. 

Az ukrán miniszterelnök múlt pénteken sajtószolgálatán keresztül kiadott közleményében félreértésnek nevezte, hogy ezen országokat Kijev offshore államoknak minősítette volna. Magyarázata szerint az említett országok egy olyan listára kerültek fel, amelyen azok az államok szerepelnek, ahol a nem megosztott nyereséghányad után nem kell adót fizetni. Ez az ukrán miniszterelnök szerint alkalmas arra, hogy Ukrajnában a jogi és magánszemélyek csökkentsék adóalapjukat és elkerüljék a megszerzett haszon utáni adófizetést az országban. Hangsúlyozta, hogy az ukrán illetékes szervek csak azokat ellenőrzik, akik Ukrajnában adókötelesek. Hozzátette, hogy ez megfelel a nemzetközi gyakorlatnak.  

Magyarország, Georgia és a két balti állam levételét a listáról maga a miniszterelnök kezdeményezte, Máltát illetően Olekszandr Daniljuk pénzügyminiszter tett javaslatot. A tárcavezető a kormányülésen felszólalva rámutatott: néhány országban olyan jogi normák vannak érvényben, amelyek lehetővé teszik, hogy adómentesen vigyenek ki pénzt Ukrajnából, ami aggodalomra ad okot. Hozzáfűzte, hogy a probléma megoldása érdekében Kijev további konzultációkat készül folytatni nemzetközi partnereivel.