Világszerte kis virtuális lények lepték el az utcákat, arra késztetve az embereket, hogy egy okostelefonos játék miatt felálljanak a kanapéról és felfedezzék a várost. (Persze ezt nem teljesen a hagyományos értelemben, hanem egy okostelefon kijelzőjén keresztül.) De ha elvonatkoztatunk a játéktól, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy az emberek milliói (most csak az Egyesült Államokban több mint 20 millióan használják naponta), akik eddig letöltötték az alkalmazást, sokkal többet tesznek a világért, minthogy Pikachukat gyűjtögetnek. 

Az információs technológia új időszakát hozhatják el.
 

Virtuális valóság vagy kiterjesztett valóság?

A virtuális valóság (virtual reality, VR) egy digitális technológiával létrehozott világ, egy olyan, számítógéppel alkotott környezet, amiben a felhasználó is jelen van. A kiterjesztett valóság (augmented reality, AR) a valóság egyfajta kibővítése, például amikor a mobilunk kamerájával szétnézve egy adott környéken megjelenik az éppen a kamerában látható boltok nyitva tartása.

A kiterjesztett valóság nem csak arra használható, hogy izgalmasabb okostelefonos játékokkal szórakoztathassuk magunkat, de sokféle munkakörben segíthet. Miután a technológia lényege, hogy a valós világot digitális képekkel egészíti ki, így kiválóan használható például technikai segítségnyújtáshoz, ezzel akár katasztrófák esetén digitális térképekkel könnyebben lehetne a túlélőket is megkeresni. 

Eddig is voltak már próbálkozások a virtuális valóság és a kiterjesztett valóság széles körben való elfogadtatására, például a Google Glass okosszemüveggel, vagy az Oculus Rifttel. A nagy kérdés, hogy miért pont most és miért pont a Pokémon GO lesz az, ami úgy tűnik, hogy elhozza az áttörést. Ha virtuális valóság eddig nem lett általánosan elfogadott, vajon a kiterjesztett valóság, amit a Pokémon GO is képvisel, vajon mennyire lesz életképes? A Google Glass példája azt mutatja, hogy emberek nem szeretnének egész nap egy szemüveggel a fejükön mászkálni. A Pokémon GO viszont zseniálisan összekapcsolta a valóságot a digitális világgal egy mobil eszköz segítségével. Miközben a virtuális valóság teljesen kiszakít a környezetedből, a kiterjesztett valóság abban él, amit valószínűleg könnyebben elfogad a közönség.

Ezt a pszichológusok is alátámasztják, hiszen a kiterjesztett valóságban nem szeparálódik el teljes mértékben a valóságtól a felhasználó, hanem felhasználja azt és valósághűen átalakítja. A felhasználók végig kapcsolatban maradnak a környezetükkel, valós időben, nem pedig egy számítógépes világban élnek.

A virtuális valóság fejlesztése még gyerekcipőben jár, de a technológia szektor nagyszereplői nem akarnak kimaradni belőle. A Facebook idén dobta piacra az első generációs Oculus Riftjét a HTC pedig áprilisban mutatta be a Vive elnevezésű virtuális valóság-szemüvegét. A Sony PlayStation VR készüléke az év második felében kerülhet az üzletekbe.

Hiába szaporodnak az elérhető készülékek és lesz egyre nagyobb a választék, az eladások nem pörögtek fel olyan mértékben, mint amire sokan számítottak. Ez annak az eredménye is, hogy eddig nem volt olyan alkalmazás vagy játék, ami annyira népszerű lett volna, hogy úgy érezték volna a felhasználók, hogy mindenáron meg kell venniük a drága eszközöket. De az olyan alkalmazások, mint a Pokémon GO könnyen felkelthetik az érdeklődést, hiszen csak egy okostelefonra van szükség hozzá. A játék nem sokban különbözik attól a technológiától, amin a Google kiterjesztett valóságon alapuló játéka, az Ingress alapult két évvel ezelőtt, az akkor mégsem lett ilyen népszerű. A Pokémon GO pont jó időszakban robbant be a piacra, amikor a felhasználók is befogadóbbak az új technológiára.

Maga a technológia terjedése sok más iparágra is hatással lehet: 

Szerverekre lesz szükség, hogy kiszolgálják a megnövekedett adatforgalmat, és erős személyi számítógépekre és chipekre, erős grafikus kártyákkal, ami mind kedvez a hardvergyártóknak. Ezt jól jelzi, hogy a Pokémon GO azért volt kénytelen egyelőre leállítani a játék bevezetését több országban, mivel a szerverparkja fejlesztésre szorul.
A szoftverfejlesztések is beindulhatnak, a Google és a Lenovo például közösen fejlesztik a Tango elnevezésű platformot okostelefonra, ami kifejezetten a kiterjesztett valóságon alapuló szolgáltatásokat támogatja. Gondoljuk el, hogy a jövőben nem csak az iPhone-unk kameráján keresztül látjuk a Pokémonokat, hanem képesek lesznek interakcióra is a felhasználókkal, sőt, akár valós tárgyakat is felhasználhatnak a játék során, például a felhasználó otthonában lévő asztalokat, hogy védekezzenek a harcok során.

A virtuális valóság szemüveget fejlesztő cégek, mint például az Alphabet, az Alibaba és a Microsoft által támogatott Magic Leap könnyen lehet, hogy a virtuális valóságról átnyergelnek inkább a kiterjesztett valóságon alapuló fejlesztésekre koncentrálnak majd.