A „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” című kiemelt fejlesztési program ágazatonként 1-1 milliárd forintból gazdálkodik, 36 hónap alatt - 2020. január 31-ig - valósul meg. A könyvtári területen Az én könyvtáram alcímet viselő projekt célja a könyvtárak és a közoktatás közötti kapcsolat erősítése. A program keretében új típusú kompetencia- és készségfejlesztő, tanulást támogató szolgáltatásokat fejlesztenek a szakemberek. A programok széles tartalmi és módszertani skálán mozognak a Mesezenedétől A Pál utcai fiúk című regény sokrétű feldolgozásán át egy népmese legós feldolgozásáig, majd az eredmény fényképes-videós digitalizálásáig.

Varga Gábor, Városi Hálózati igazgató-helyettes a programot bemutatva elmondta, hogy országosan kilencven mintaprogramot próbálnak ki, melyek négy fejlesztési irány mentén valósulnak meg: digitális kompetencia-fejlesztés, szövegértés támogatása, könyvtárhasználat támogatása és olvasásfejlesztés, a célcsoportja pedig az óvodás gyermekek és az általános iskolai tanulók. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében hat mintaprogramot próbáltak ki 2018 novemberében. A hat mintaprogramot hat könyvtáros kolléga a megye különböző intézményeiben - Ózdon, Kesznyétenben, Miskolcon, Szerencsen, Sátoraljaújhelyen és Tiszaújvárosban tesztelte.

– A kilencven mintaprogramot a beérkező javaslatok alapján a projekt munkabizottságának tagjai szelektálták és állították össze. A novemberi rendezvények tulajdonképpen élesben való tesztelések voltak, hiszen a gyermekek ekkor találkoztak először ezekkel a programokkal. A végső simítások után ezt a kilencven mintaprogramot publikáljuk: egyrészt elektronikusan, másrészt papír alapon is elérhetővé tesszük a könyvtárosok számára. A későbbiekben bárki ingyenesen használhatja – hangsúlyozta Varga Gábor.

Hozzátette: a megszólított célcsoport körében nagyon népszerűnek bizonyult a mintaprogram. Mind a központi épületben, mind a városi hálózatban is több gyermekkönyvtár működik, a kézműves és az olvasás-népszerűsítő foglalkozások eddig is nagyon népszerűek voltak. A pluszt a programban az új típusú eszközök alkalmazása adja.

- Vannak olyan új típusú, általunk még nem ismert eszközök és technikák, amelyet a mintaprogram fejlesztői bevettek a projektbe. Természetesen vannak hagyományos eszközök is, ilyenek a helyismereti vetélkedők, de az egyik mintaprogramban például robotikával foglalkoztak. Ez egy abszolút új terület a gyerekeknek és könyvtárosoknak egyaránt.

Tóth Judit, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár EFOP Projektirodájának csoportvezetője az projekt eddigi eredményeit ismertetve elmondta: a program 2017-ben indult, január végén érkezik a második mérföldkövéhez. A hétfői szakmai napon a második mérföldkői eredményeit mutatták be, és megvitatták a megvalósult mintaprogramok tapasztalatait is.  

– A kilencven mintaprogram 2088 diákot mozgatott meg országszerte, szinte majdnem minden nagyobb és kisebb könyvtárba is eljutottak ezek a programok. A megvalósult mintaprogramokból kiadványokat készítünk, melyeket aztán eljuttatunk a könyvtárakba. Mivel a közoktatás támogatása is célja a projektnek, így a pedagógusokat is szeretnénk ezzel megcélozni, és segíteni az ő munkájukat is a kiadványainkkal.

A legújabb generációk: a Z és az Alfa

Steigervald Krisztián generációkutató a „Z és alfa generáció” címmel tartott előadást a szakmai napon. Érdeklődésünkre elmondta: az utóbbi időben egyre fontosabb lett a generációkkal foglalkozni. A generációk alatt azonban nem azt értjük, hogy ki mikor született és ebből adódóan milyen a viselkedése. A különböző trendeket, folyamatokat vizsgálják, amelyek különbözőképpen hatnak a teljes társadalomra, és ugyanúgy kihatással vannak az idősebbekre, mint a fiatalokra.

- A Facebook, az internet, a social networking tipikusan Y generációs folyamat, ennek ellenére ma Magyarországon a Facebookot két nagy csoport tartja életben: az egyik az Y generációsok, a másik a nyugdíjasok. Nem mondhatjuk azt, hogy ezek a generációs történetek csak és kizárólag egy korcsoportra jellemzőek, hanem ez az egész társadalmat áthatja valamilyen szinten. Ezeket vizsgáljuk, ezeket használjuk fel – hangoztatta a szakember.

- Egyrészt üzleti szempontból, cégeknek, toborzáshoz, motivációhoz, megtartáshoz, és minden olyan folyamathoz, ami a cégek működéséhez szükséges. Másrészt egyre többet foglalkozunk családokkal, családon belüli kommunikációval, az eltérő generációk közötti kommunikációval. Hogyan beszél egy tanár a diákjával, a könyvtár hogyan tudja megtartani a fiatal generációkat, hogyan tudja bevonzani a fiatal generációkat, nagyon sok irányból lehet ezt megközelíteni – vélekedett Steigervald Krisztián.

Az Alfa generációnak nevezzük a 9 év alattiak generációját, vagyis a 2010 után születetteket. Ők azok, akik az okoseszközök világába születtek bele. Az előttük világra jöttek pedig a Z generációhoz tartoznak. Ez a generáció is napi szinten használja az okoseszköz-rendszereket. Rájuk leginkább az jellemző, hogy mindent azonnal szeretnének, az azonnaliság hatotta át az életüket. Fontos azonban, hogy nem ők választották ezt, hanem mi adtuk nekik.

- Nagyon sokszor egy klasszikus könyvtár erre az azonnaliságra nem ad választ, hiszen ott olvasni kellene, az pedig egy hosszú időtartam. Amit a könyvtár megtehet az új generációkkal, az az, hogy megadja az internet élményét, de offline módon. - Nagyon sokszor egy klasszikus könyvtár erre az azonnaliságra nem ad választ, hiszen ott olvasni kellene, az pedig egy hosszú időtartam. Amit a könyvtár megtehet az új generációkkal, hogy megadja az internet élményét, de offline módon. Azt kell megtalálni, hogy hogyan lehet megjeleníteni, hogyan lehet bevinni a hétköznapokba, és ehhez hogyan lehet társítani az olvasás élményét – hangsúlyozta Steigervald Krisztián.

- Klasszikusan Harry Potter jelenségnek hívjuk az internet élményének a könyvekben való megjelenését, hiszen azt az író nagyon gyorsan, villanásszerűen váltakozó fejezetekre bontja szét. Ennek hatására megfordult az olvasás csökkenése a gyerekeknél. Azt tapasztaljuk az utóbbi években, hogy nőtt az olvasás aránya, és azoknak az aránya a Z generációban, akik olvasnak. Hogy ha erre a könyvtárak tudnak adni egy hathatós, modern, 21. századi választ, akkor el lehet érni a fiatalokat és be lehet vonzani őket – zárta gondolatait generációkutató szakember.