A rendező az MTI-nek juttatta el közleményét, amit változtatás nélkül közlünk:

„Az elmúlt napokban napvilágot látott, személyemet érintő hírek mindent összetörtek körülöttem. Nem kímélték sem a családomat, sem a munkámat, sem önnön magamat. Igyekeztem egész életemben teremteni, alkotni és átadni. Mindez most megsemmisült, olyan – nagyrészt névtelen – közlések alapján, melyekben egyoldalú értékelések is találhatók.

Pályám során arra törekedtem, hogy másokat ne bántsak, hanem segítsek. Úgy a színpadon, mint azon kívül. Soha nem akartam egy másik embert megalázni.

Most megértettem, hogy vannak, akik azt gondolják, úgy érzik, hogy oly módon közeledtem hozzájuk és olyat cselekedtem, amivel megsértettem őket.

Ezúton üzenem minden névvel vagy név nélkül megszólaló személynek, hogy bocsánatot kérek, ha olyat tettem vagy úgy viselkedtem, amivel megsértettem, nehéz helyzetbe hoztam őket. Tisztelettel kérem bocsánatkérésem elfogadását.

Bocsánatkérésem mellett, továbbra is a Vígszínház és a Színház- és Filmművészeti Egyetem rendelkezésére állok, hogy hallgassák meg vezetői, rendezői és tanári működésemmel kapcsolatban a társulat tagjait, a színház dolgozóit, valamennyi volt és jelenlegi tanítványomat.”

A közleményben egyetlen utalás sincs arra, amiről Marton korábban – még Sárosdi vallomása után – írt, hogy megteszi a megfelelő lépéseket, esetleg jogi útra tereli a dolgot.

Délután aztán reagált Sárosdi Lilla is. A zoom.hu-nak elmondta, óriási kő esett le a szívéről, több mint húsz év feszültsége oldódott fel benne. Nagyon jól esik neki a rendező gesztusa, és el is fogadja azt.

„Példaértékűnek és paradigmaváltónak tartom, hogy Marton kiállt, és őszintén elismerte tettét, és képes volt bocsánatot kérni” – fogalmazott.

Sárosdi azt is hozzátette, reméli, ez az eset más esetleges elkövetőket is arra sarkall, hogy őszintén szembenézzenek a múlttal.