A békemenet, amely egyfajta végső megoldás, most kontraproduktív lenne, azt a látszatot keltené, hogy nekirontanak Magyarország szövetségesének, az Egyesült Államoknak – közölte a politológus. Azt mondta: a Magyarországgal szembeni nemzetközi támadás áttevődött a tengeren túlra. Ezúttal az Egyesült Államok lépett fel, mert szerintük nem állunk eléggé melléjük az Oroszország ellen felmelegített, már-már új hidegháborús konfliktusban.

Azt látják, hogy Amerika úgy viselkedik, mint a filmekben a cowboyok, akik azonnal pisztolyt rántanak és tüzelnek. Ennek a magatartásnak a lecsillapítása pedig „kormányzati, diplomáciai terep”. A békemenet ezt a cowboy-mentalitást erősítené, egy tovább éleződő konfliktusban pedig Magyarország aligha győzhet az Egyesült Államokkal szemben – mondta Fricz Tamás.

Csizmadia László, a CÖF másik alapítója, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államok a Déli Áramlat, a paksi atomerőmű és a keleti nyitás politikája miatt hozta kellemetlen helyzetbe – a többi között a kitiltási üggyel – Magyarországot. Szerinte az amerikai Demokrata Párt azért támadja a magyar kormányt, mert felvette a harcot a Magyarországot és a világot szorongató neoliberális és posztkommunista pénzügyi érdekeltségekkel szemben.

Elfogadhatatlan az is, hogy a megtévesztett Barack Obama elnök, Clinton volt elnök befolyására megkérdőjelezi a magyar civil élet szabadságát – jelentette ki.

Azt is kifogásolják, hogy Obama válaszra sem méltatta a levelüket, amelyben azt javasolták, hogy hívja meg Magyarország miniszterelnökét tárgyalásra a Fehér Házba, ám fogadta Móra Veronikát, az Ökotárs Alapítvány vezetőjét. Ugyanakkor az USA magyarországi ügyvivője a korrupció vádjával illette a magyar kormányt, miközben semmilyen információval nem szolgált az állítólagos bűncselekményekről – sorolta kifogásaikat a CÖF-alapító.

Csizmadia László a továbbiakban úgy vélekedett, hogy a norvég állam által működtetett civil alapot feltételezhetően pártpolitikai korrupcióra használják fel, és a támogatások nagy részét személyi kiadásokra, a tisztségviselők juttatásaira fordítják. Például a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) 119 millió forintot fizetett ki bérekre és járulékaikra tavaly, miközben az öt ügyvivő csak 22,8 millió forint juttatásban részesült. Ezért felszólítják a TASZ-t, hozza nyilvánosságra, hogy kik kaptak ebből a pénzből – mondta a CÖKA elnöke.

Ifjabb Lomnici Zoltán, a CÖF szóvivője bejelentette: a magyar törvények szerint nemcsak a korrupció büntetendő, hanem az is, ha valaki elmulasztja bejelenteni a tudomására jutott korrupciós cselekményt. Az amerikaiak ezt nem tették meg a kitiltási ügyben, ezért a CÖF feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen – mondta.

Sürgette az Egyesült Államok kormányát, hogy nevezze ki új budapesti nagykövetét, mert megérdemel egy nagykövetet egy olyan nemzet, amely a legtöbb véráldozatot hozta a szovjetekkel szemben, az 1956-os forradalom során – fogalmazott.

Ifjabb Lomnici Zoltán végül arra bíztatott minden devizahitelest, hogy az árfolyamkockázat tekintetében indítson pert a bankok ellen, az igazságügyi tárcának pedig azt javasolják, hogy tegye költségmentessé ezeket a pereket a károsultak számára, és fordítsa meg a bizonyítási terhet. Utóbbi azt jelentené, a banknak kellene bizonyítania, hogy megfelelően tájékoztatta ügyfeleit az árfolyamkockázat veszélyéről – mondta.