Fecseg a felszín, hallgat a mély címmel rendeztek tudományos konferenciát csütörtökön a Miskolci Akadémiai Bizottság Erzsébet téri székházában.

A rendezvényt Illésné Kovács Mária, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja, valamint Nagy Zoltán projektvezető nyitotta meg.

Az előadások az együttélés és a társadalmi konfliktusok témakörei köré szerveződtek, több kutató terepen szerzett tapasztalatain keresztül világított rá a régiós problémákra, illetve adott válaszokat azok lehetséges megoldására.

De az olyan, a nyugati világban komoly felháborodást, vitákat kiváltó esetek és azok társadalmi hatásai is terítékre kerültek, mint amilyen a szexuális zaklatások ügye. Kürti László, a Miskolci Egyetem Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete Politikatudományi Intézeti Tanszékének egyetemi tanára azon véleményének adott hangot, hogy ezek, illetve a nemek közti feszültségek jelentik a 21. század elejének egyik legjelentősebb, megoldásra váró problémahalmazát.

Nemzetközi összehasonlításban megállapította: a szexuális zaklatások ügyeinek feltárásában és kezelésében még van lemaradásunk a nyugati országokhoz képest.

– A társadalomtudományok művelőinek az lesz a feladata a következő években, hogy a törvényhozók számára bemutassák, érzékeltessék a problémát – fogalmazott az egyetemi tanár, egyúttal rövid definíciót is adva a szexuális zaklatásra: ide sorolhatunk minden nem kívánt, szexuális tartalmú magatartást, megnyilvánulást, közeledést, véleményt és reprezentációt.

Felhördülést is kiváltó illusztrációival – az egyiken például egy forrónadrágos hölggyel reklámoztak be egy bicikliversenyt – Kürti László rá kívánt mutatni, hogy a mindennapokban számos helyen szembesülhetünk zaklatással; kérdései sokáig ott lebegtek a levegőben: miért nem érzékeljük a határokat, hol marad a kontroll, miért nincs szégyenérzet?

Rámutatott arra, hogy nyilván vannak társadalmi-kulturális különbségek még a nyugati országok között is, máshol lehetnek a határok abban, mi számít már zaklatásnak, de Nyugat-Európában és Amerikában egyaránt bűncselekményként kezelik ezeket az ügyeket, és súlyos büntetéseket szabnak ki a zaklatókra.

– Az egyik legnagyobb gondot az jelenti, hogy a vádlónak kell bizonyítania, ha szexuális bűncselekmény történt. Ezt legtöbben nem vállalják fel, és visszatartó erőt jelent az is, hogy ha kipattan az ügy, újra és újra át kell élniük az esetet. Ha azonban egy zaklatásról nem mernek beszélni az elszenvedői, ha egy-egy ilyen eset után nincs büntetés, akkor a társadalom belső feszültségeit, konfliktusait csak görgetjük magunk előtt – mutatott rá az egyetemi tanár.

A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara „Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban” című projektet megvalósító konzorcium tagjaként rendezte meg a tudományos konferenciát. A rendezvény célja a bölcsészettudományi alprojekt bemutatása, céljainak, főbb kutatási területeinek és tevékenységének ismertetése, valamint a szakmai megvalósítás során eddig elért eredmények prezentálása volt.