Hold-Jupiter együttállás 7-én 

A Jupitert az elmúlt hónapokban hajnali bolygóként láthattuk, de márciusban már éjfél előtt felbukkan a keleti horizonton, így az éjszaka második felében megfigyelhetjük a délkeleti égboltunkon. 7-én éjfélre a Hold kb. 10, a Jupiter pedig 4 fok magasan, pontosan a 73 százakljos megvilágítású Hold alatt helyezkedik el, ekkor még egymástól 6 fok távolságra lesznek, hajnalra azonban már csak 4 fok választja el őket egymástól, a Jupiter ekkor már kissé balra áll a Hold alatt. Az ilyen együttállások kapcsán érdemes lehet azzal is kísérletezni, hogy a Jupitert meddig látjuk szabad szemmel, ugyanis a Hold közelsége miatt könnyebb rátalálni a világos égbolton is, teljesen tiszta, páramentes égen akár még napkelte előtt pár perccel is észrevehető maradhat. Aki biztosra akar menni, az 5 óra körül pillant rá a délnyugati égen ebben az időben kb. 25 fokos magasságban megfigyelhető párosra.

Hold-Mars együttállás 10-én

A 43 százalékos Hold és a vörös bolygó 10-én újfent a korán kelőknek adhat megfigyelési lehetőséget, hajnali 2 után már a Mars is a horizont felett lesz, az ideális időpont azonban 4-5 óra felé adódik az együttállás megfigyelésére. A távolságuk egymástól kb. 3 fok, és a délkeleti égbolton, 16-17 fok magasan láthatjuk őket. Akiknek volt szerencséjük az elmúlt hetek során követni a Mars égi helyzetét, azok észrevehették, hogy a bolygó viszonylag gyorsan elmozdul a csillagokhoz képest, nemrégiben még a Skorpió „ollója” tartotta, márciusban viszont már a Tejút szívében vöröslik. Érdemes megjegyezni a helyzetét, mivel a hónap közepe felé, a már holdmentes hajnali égen a Tejút egyik legizgalmasabb, csillagködökkel teli területén láthatjuk!

Hold-Szaturnusz együttállás 11-én
 

Ezen a hajnalon égi kísérőnk már csak 34 százalékos megvilágítású lesz, s tőle kissé jobbra, alig 2 fok távolságban láthatjuk a Szaturnuszt, 15 fok magasságban a délkeleti ég alján. A megfigyelésüket ismét csak a hajnali 4-5 óra körüli időre javaslom, amikor még nincsen túl világos. Mivel az éjszakák egyre rövidülnek, sajnos ez azt is jelenti, hogy a hajnali együttállásokhoz egyre korábban kell felkelni, s már nem elég a reggeli kávénkhoz időzíteni a megfigyelést.

Állatövi fény a hónap első felében

A tavaszi állatövi fényt a nyugati égbolt alján láthatjuk, napnyugtát követően egy órával már halványan dereng, a legszebb arcát 1,5-2 órával napnyugta után csodálhatjuk meg. Ahhoz, hogy megfigyeljük, feltétlenül sötét (holdfénytől és fényszennyezéstől mentes) égboltra van szükség, így márciusban 3-át követően nagyjából 19-ig terjedő holdmentes koraestéken lehetőségünk nyílik megpillantani. A megfigyelését összeköthetjük a Vénusz, illetve a Merkúr megfigyelésével is, ha a két bolygót szeretnénk látni, keressünk olyan észlelőhelyet, ahol a nyugati égbolton nincs fényszennyezés, és a bolygók lenyugvását követően maradjunk még egy picit a terepen. A Naprendszer keringési síkjában lebegő porszemcséken szóródó fény balra dőlő, ferde fénykúpja, a nyugati látóhatártól nagyjából a Fiastyúkig terjed, de igazán sötét helyszínről még hosszabban követhető a vonala. A fotózáshoz vagy csupán szabad szemes megfigyeléshez érdemes meglátogatni valamely csillagoségbolt-parkunkat, így például a már jól ismert zselici, vagy az elismerést tavaly nyáron elnyert bükki parkot, mindkét helyszínen remekül látható a nyugati égbolton felderengő jelenség.

A helyszín kiválasztásában segítséget ad a fényszennyezettség-térkép, de mindig vegyük figyelembe, hogy a nyugati égbolt sötétsége a legfontosabb, így ebben az irányban a nagyobb települések fénye még egy egyébként sötét helyszínen is zavaró lehet.