Elijeszteni, elűzni pedig szinte lehetetlen őket, megszokott, nagyvárosi élőhelyeikről. A szakemberek szerint az lenne a legjobb módszer a galambok számának csökkentésére, ha kevesebbet szemetelnénk - kevesebb galambok táplálékául szolgáló hulladékot hagynánk a közterületeken, és egyáltalán nem etetnénk őket. Ezt egyébként rendelet is tiltja.

Sok bosszúságot okoznak

A miskolci belvárosban számos reprezentatív épületnél látható, hogy tele van galambürülékkel a párkányaik környéke, a fal, vagy az épület előtti járda. Jelentős plusz munkát adva, bosszúságot okozva a tulajdonosoknak, illetve az ott dolgozóknak.

A galambok számára a városi épületek tökéletes fészkelő helyek, a párkányokon meredező acéltüskék sem riasztják el őket. Élelemért sem kell sokat repülniük: táplálékukról sajnos, akaratukon kívül is folyamatosan gondoskodnak az emberek. Eldobált alma, banánhéj, megszáradt kifli – mind kiváló élelem számukra.

Vannak, akik romantikusnak tartják a galambok látványát, a szakember szerint a legnagyobb gond nem is ezzel van, hanem azzal, amit a madarak maguk után hagynak.

Nehéz jó megoldást találni

Puskás Gábor galambspecialista, a Miskolci Állatkórház állatorvosa érdeklődésünkre úgy fogalmazott: ennek a problémának a megoldása egyáltalán nem egyszerű, jóval összetettebb, mint elsőre látni. Egyszerre van humán, állategészségügyi és állatvédelmi vonzata, emellett a műemlékvédelmi és köztisztasági szempontokat is figyelembe kell venni.

Elméletileg többféle módszer is létezik a galambok számának csökkentésére. Ilyen lehet az élőbefogás vagy a fogamzásgátlás. Az előbbi azonban nem túl hatásos, hiszen a madarak akár száz kilométerről is visszatalálnak korábbi helyükre, az utóbbi pedig nagyon drága. A szakember szerint az lenne a legfontosabb – és egyben a leghatékonyabb módszer - ha nem szemetelnénk, az eldobált hulladék ugyanis kiváló táplálékot jelent a galamboknak.

Ez persze csak lakossági összefogás útján valósítható meg. Minden egyes, a városban megforduló embernek fel kell hívni a figyelmét, hogy ne dobja el az ételmaradékot, tartson tisztaságot az épülete körül, és főleg, ne etesse a galambokat.

Kétszázezer forintos büntetéssel is járhat

Ezt Miskolcon hatósági rendelet is tiltja. A közösségi együttélés alapvető szabályait sérti meg ugyanis, aki a város közterületein eteti a galambokat - ezért akár 200 ezer forintos büntetés is kiszabható.  – A megelőzésre törekszünk – nyilatkozta Kovács László Csaba, a Miskolci Önkormányzati Rendészet vezetője. – Igyekszünk felhívni a lakosok figyelmét, hogy ezzel tiltott tevékenységet végeznek. Tapasztalataink szerint leginkább az idősebb korosztály tagjaira jellemző, hogy megpróbálják etetni, „magukhoz édesgetni” a galambokat, nem tudatosul bennük, hogy ez szabálysértésnek minősül.

Takács István, a MISEK Belgyógyászati Intézetének osztályvezető főorvosa elmondta, az elszaporodott galambok az egészségre is veszélyt jelenthetnek. Ürülékükben ugyanis előfordulhat olyan kórokozó, ami tüdőgyulladást okozhat. A mi éghajlati övünkön a madarak 3-5 százaléka hordozhatja ilyen módon ezt a kórokozót.