Donald Trump júliusban, Twitter-bejegyzésben közölte, hogy kormányzata vissza akar térni a 2016 előtti politikához, miszerint transzneműek nem szolgálhatnak a hadseregben. "Miután tanácskoztam tábornokaimmal és katonai szakértőimmel, arról tájékoztatok mindenkit, hogy az Egyesült Államok kormánya a jövőben nem fogad be és nem tesz lehetővé semmilyen szintű katonai szolgálatot transznemű egyéneknek az Egyesült Államok hadseregében" - írta Trump július 26-án. Majd egy sor további mikroblog-bejegyzésben kifejtette, hogy az amerikai hadseregnek "döntő és átfogó" győzelmekre kell felkészülnie, és ezenközben "nem hordozhatja a transzneműek katonai szolgálatával járó orvosi költségek és szétzüllés terheit".

Az elnök Twitter-bejegyzését mind a hadseregben, mind a polgári jogi aktivisták körében visszatetszés fogadta. A bírálók azzal érveltek, hogy egyrészt ez visszalépés a homoszexuálisok, leszbikusok és transzneműek jogainak biztosításában, másrészt pedig a transzneműek katonai szolgálata kutatások szerint sem befolyásolja a hadsereg teljesítményét. James Mattis védelmi miniszter akkor a döntést az ügyben későbbre ígérte. 

A Rand Corporation 2016-ban - a Pentagon, azaz a védelmi minisztérium felkérésére készített - tanulmánya azt állapította meg, hogy a transzneműségüket nyíltan vállalók katonai szolgálatának "minimális hatása van" a hadsereg felkészültségére és az orvosi költségek alakulására. A tanulmány szerint az amerikai hadseregben 1300-6600 között lehet a transzneműek száma, s az évi 30-140 új hormonkezelés, illetve a szintén évi 25-130 nemátalakító műtét orvosi költségei becslések szerint összesen 2,4-8,4 millió dollárt tesznek ki. Ezt a summát a Rand "rendkívül kicsiny arányúnak" minősítette. 

Colleen Kollar-Kotelly, a mostani határozatot meghozó szövetségi bírónő döntéséről újságírók a szokásos napi sajtóértekezleten megkérdezték a Fehér Ház szóvivőjét is. Sarah Huckabee Sanders azzal hárította el a választ, hogy az elnöki hivatal és az igazságügyi minisztérium egyelőre tanulmányozza az ügyet.