Értesülései szerint a damaszkuszi kormány képviselői a németországi Bonnban zajló klímakonferencián jelentették be, hogy Szíria csatlakozik a Párizsi Megállapodáshoz. Szíria a közel-keleti arab országot sújtó polgárháború és a kormány elleni ENSZ-szankciók miatt nem vett részt a 2015-ös párizsi konferencián, amelyen elfogadták az egyezményt.

Nicaragua azért utasította el a megállapodást, mert nem találta eléggé szigorúnak, de végül októberben mégis csatlakozott. Daniel Ortega államfő és Rosario Murillo alelnök az ENSZ-hez intézett közös levelükben azt írták, hogy bár a párizsi egyezmény "nem ideális", de "az egyetlen eszköz" a Földet megmérgező környezetszennyezés megfékezésére.

Az Egyesült Államok az előző elnök, Barack Obama idején a megállapodás legfőbb támogatói közé tartozott. Az egy éve megválasztott új elnök, Donald Trump viszont az idén júniusban bejelentette, hogy az Egyesült Államok gazdasági okok miatt kilép az egyezményből.

Bonnban a hivatalosan az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye 23. éves ülésének (COP 23) nevezett konferencián a Párizsi Megállapodás végrehajtási szabályairól tárgyalnak. A november 17-ig tartó tanácskozáson várhatóan csak előkészítik az előírásokat, és a teljes szabálykönyvet 2018 decemberében fogadják el a COP 24-en, amelyet a lengyelországi Katowicében rendeznek meg.

A Párizsi Megállapodás legfőbb célkitűzése, hogy 2 Celsius-fok alatt legyen a globális éves átlaghőmérséklet emelkedése az iparosodást megelőző szinthez képest. Ennek érdekében az egyezmény részesei nemzeti vállalásokat tesznek a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről, és rendszeresen tájékoztatják egymás a vállalások teljesítéséről.

Bonnban így a többi között arról tárgyalnak, hogy miként lehet egységesen mérni a kibocsátáscsökkentést, és milyen előírások alapján kell beszámolni a nemzeti kibocsátáscsökkentési vállalások teljesítéséről.