Az olyan nagy alkalmazásboltok, mint az Apple-féle App Store, vagy a Google által működtetett Play Áruház számos előnnyek bírnak. Az onnan megvásárolt alkalmazások szinte biztosan nem tartalmaznak vírusokat vagy más kártevőket, nem pusztítják el a telefonunkat, és persze nagyon kényelmes, hogy a különböző alkalmazásokat egy helyről szerezhetjük be, és rögtön a beépített rendszer segítségével fizethetünk is minden járulékos költséget.

Persze mindennek ára is van, a hasonló alkalmazásboltok esetében ugyanis jellemzően a felhasználó által befizett összegből 30%-ot lecsíp magának a szolgáltató, vagyis jelen esetben az Apple és a Google, de hasonlóan működik a Steam, az Xbox Store és a PlayStation Store is.

Ők azt mondják, ezt az árat meg kell fizetni azért, hogy cserébe ők mindenki számára láthatóvá tegyenek egy alkalmazást, biztosítsák az infrastrukturális hátteret, és adott esetben kezeljék a vásárlóktól érkező reklamációkat.

Ezzel ma már sokan nem értenek egyet, a kifogások között pedig gyakran elhangzik, hogy az Apple és a Google egyszerűen túl sokat akar magának a bevételből, cserébe pedig nem nyújtanak eleget. Hiába beszél például a Google ügyfélszolgálatról, ha ez csak egy automatizált robotot jelent az esetek többségében, ami vagy tud segíteni, vagy nem.

Mindenesetre ezzel együtt a kisebb alkalmazások fejlesztői így is jól járhatnak, hiszen azzal, hogy felkerülnek az App Store-ba, hirtelen több tízmillió ember szemei elé kerülnek (főleg, ha még az általuk elkészített program jó is). A mindenki által ismert nagyoknak viszont egyre kevésbé van erre szükségük, és próbálnák valahogy maguknál tartani a befizetéseknek ezt a bizonyos 30%-át. Először a TechCrunch számolt be arról, hogy a Netflix is ebben gondolkodik, nem sokkal azután, hogy a Spotify is hasonlóan cselekedett.

A kettőben közös, hogy maga az alkalmazás ingyenes. A Netfilxet nem kell megvásárolnunk, ingyen letölthetjük az App Store-ból, viszont a használatához előfizetést kell indítanunk, és bizony az Apple ebből az előfizetési díjból is levonja a maga a "adóját", még akkor is, ha egyébként onnantól kezdve már igazából nem sok köze van ahhoz, hogy a felhasználó mit csinál a Netflix alkalmazásában.

Ez egyébként ebben az esetben azt jelenti, hogy az első évben ugyanúgy levonják a 30%-ot minden olyan előfizetés után, amiért az App Store-on keresztül fizettünk, majd a második évtől ez lemegy 15%-ra.

A Netflix most „lebukott”, hiszen egyre több felhasználó szembesül azzal, hogy az alkalmazás már nem engedi az App Store-on keresztül rendezni az előfizetést, hanem eligazítja a népet a vállalat hivatalos weboldalára, ahol ezt meg lehet oldani. A dolog azért nem került felszínre sokáig, mert a Netflix ezt a fajta „tesztelést” csak néhány országban indította el, mostanra azonban már kiterjesztették 33 országra Amerikában, Európában és Ázsiában. Köztük van egyébként Magyarország is.

Hozzá kell tenni, hogy ez a fajta külső elirányítás alapvetően sérti az App Store szabályzatát, de a Netflix mégis próbálkozik vele, és nincs egyedül. A Spotify és a Deezer az Európai Bizottságnál próbálja elérni, hogy vizsgálják felül ezt az egész szisztémát, mert szerintük az Apple visszaéll a piaci fölényével, és jóval olcsóbban tudja adni a zenéket és a filmeket, mint bármelyik konkurens.A Netflix is azzal érvel, hogy ha az előfizetéshez eltereli a felhasználók a saját oldalára, akkor olcsóbb díjszabással tud dolgozni, így végső soron a vásárlók is jobban járnak.

Mindez Androidon egyébként már jóval elterjedtebb, mert ugyan a Play Áruház ott is számos előnyt biztosít, sőt, elvben még más áruházak is használhatók, de a Google rendszerében van lehetőség még magukat az alkalmazásokat is külsős forrásból telepíteni, míg ez az Apple-nél kizárt. Ezt használja ki például az Epic Games is az utóbbi hónapokban elképesztően népszerűvé vált Fortnite nevű játékával, amit már eleve meg sem lehet venni a Play Áruházban, hanem az Epic saját oldaláról kell letölteni a telepítő fájlt.

Hogy mi lesz ennek a vége, azt egyelőre nem tudni, de vélhetően az Apple be fog keményíteni. Az App Store ugyanis gyakorlatilag nyomtatja a pénzt: a 2017-es üzleti évben 11,4 milliárd dollárt hozott, ami a teljes cég bevételének körülbelül 5%-a.