Mint a hírportál elemzői írják, ami április 8-án történt, azt senki nem látta előre. Egyetlen közvélemény-kutató cég sem volt, amely ilyen brutális Fidesz-győzelmet vetített volna előre. Aki ezt mérte, az lefelé korrigálta az adatait, mondván, a válaszmegtagadók magas aránya miatt a kutatások túlbecsülik a Fidesz várható eredményét. A Medián, amely egyedüliként lengette be a kétharmadot, a szavazás napján lefelé módosította becslését. Pedig a Fideszt sokszor mérték arra a 49 százalékra, amit elért, csak éppen nem hitte el jóformán senki, hogy tényleg ennyire erős. A kormányoldalon, most már láthatjuk, egyszerűen óvatosak voltak, az ellenzéki térfelén pedig indokolatlanul bizakodók. A kettő közül minden bizonnyal az előbbi a jobb stratégia: nem vakít el.

Pedig a Fidesz tényleg ennyire erős: minden értelemben erősebb, mint 2014-ben. Többen szavaztak rá arányaiban és számszerűen is. Szinte biztosra vehető a kétharmados többsége, amit 2015-ben elveszített, most visszaszerezte. A közös tévedés az volt: nem hitte el senki, hogy a politikát a migrációellenességre egyszerűsítő Fidesznek még vannak tartalékai.

Ennek nyomán alakult ki az a vélekedés, hogy a magas részvétel automatikusan az ellenzéknek kedvez. Sőt a 70 százalék feletti aktivitás már Orbán Viktor bukását jelentheti. Csakhogy a Fidesz 2,4 millió embert vitt el az urnákhoz, amivel a listás szavazatok majd felét megszerezte. Fölényére jellemző, hogy még az a klasszikus ellenzéki érv is lényegében a megszületése előtt elhunyt, miszerint a Fidesz az ország legnagyobb kisebbsége, és csak az igazságtalan választási rendszer tartja hatalmon. A kormánypártokra ugyanis többen szavaztak listán, mint a Jobbikra, az MSZP-Párbeszédre, a DK-ra, az LMP-re és a Momentumra együtt - fogalmaznak a 24-hu cikkében, kiemelve, hogy a Fidesz tartalékait messze alul, az ellenzék esélyeit pedig messze felülbecsülte mindenki.

És most akkor az ellenzéket zavarták el? - teszik fel a kérdést a hírportál elemzői, meg is válaszolva azt: "Igen. Ezt értette meg a lemondását bejelentő Vona Gábor Jobbik-elnök, Molnár Gyula MSZP-elnök és Hadházy Ákos LMP-társelnök. Persze nem volt nehéz dekódolni az üzenetet. A számok döbbenetes képet festenek az ellenzéki pártok teljesítményéről. A Jobbik négy év alatt nem növekedett, azaz új, legalábbis megkérdőjelezhető őszinteségű politikájával is éppen ott tart, mint az előző választás idején. A baloldal meg egyenesen atomjaira hullott, semmilyen szinten nem versenyképes a Fidesszel. Taktikai szavazás ide vagy oda, a baloldalnak szembe kell néznie azzal, hogy számos olyan körzet van, ahol a Fidesz és a Jobbik együttes támogatottsága közelebb van a 90 százalékhoz, mint a 80-hoz.

Ezért a politikai kudarcért a pártok egymást hibáztatják majd, a szavazók pedig eldöntik, kikkel fizettetik ki a politikai árat. Az MSZP vidéken lényegében megszűnt, a DK éppen átcsúszik a küszöbön, a Jobbik egyetlen egyéni mandátumot tudott nyerni, miközben kormányváltásról beszélt, az LMP örökös kispártnak néz ki és már másodszor nem tudja felülmúlni 2010-es eredményét, a Momentum a 2 százalékos senki földjén áll, az Együtt lényegében megszűnt" - hangsúlyozza a 24.hu cikke.