Szilágyi Lajos Izsófalván (korábban Disznóshorvát) született 1944-ben, még gyermek volt, mikor a család először Alsózsolcára, majd Miskolcra költözött. A Földes Ferenc Gimnáziumban érettségizett, ahonnan Szegedre ment továbbtanulni, hogy a család hatására jogot hallgasson. Hamar kiderült számára azonban, hogy a színészet és a versmondás mindennél jobban vonzza őt. Egy darabig dolgozott az édesiparban, majd a Miskolci Nemzeti Színház tagja lett 1968-ban. Ekkor még az énekkarban foglalt helyet, 1975-ben színész lett, majd két év múlva színművész. Főbb szerepei közé tartozott Csepü Palkó A helység kalapácsából, Valér a Tartuffe-ből, Michel a Rettenetes szülőkből, Beppo A néma leventéből, Cézár, a süket eb a Csizmás kandúrból és Matyi a Lúdas Matyiból. Dolgozott egy időben Budapesten és a Miskolci Csodamalom Bábszínházban is.
1970-ben kötött házasságából két fia született, 1989-ben kötött második házassága pedig boldog és tartalmas volt Kovács Ilonával, aki úgy nyilatkozott, férjének legnagyobb szerelme a színház volt. – Első volt a színház, második a színház, harmadik a színház, és csak utána jöttem én. A színpad és a vers volt a mindene, a hivatása és egyben a hobbija is.
1997-ben szakmai nyugdíjba ment, 2003-tól pedig mint nyugdíjas volt a színház berkeiben. 2010-ben stroke-ot kapott, ami 2011-ben véget vetett pályafutásának, de végül életét is nagy mértékben megváltoztatta. Az agyvérzés következtében Parkinson-kóros lett, 2015-től otthonban ápolták.
Neve az általa választott M. előtaggal együtt marad fenn a színháztörténelemben.