Az augusztus közepe felé feltűnő Perseidák meteorrajt a néphagyomány Szent Lőrinc könnyeiként is emlegeti, mivel augusztus 10-e, Szent Lőrinc napja környékén figyelhető meg leginkább az intenzív meteorzáporral járó csillagászati jelenség. Hullócsillagok az égbolt bármely pontján felbukkanhatnak, ám látszólag mind a Perseus-csillagkép irányából érkeznek. Innen ered a Perseidák – Perseus fiai – elnevezés is.

A rajból a Föld légkörébe belépő, és heves fényjelenség kíséretében megsemmisülő első meteorjait a megfigyelők már július végén észlelhették, azonban a csúcs most hétvégén, augusztus 11-e és 13-a között várható. A Perseidák meteorraj tagjaira az jellemző, hogy pár percig szabályosan záporként hullanak alá, majd az azt követő időszakban egy hullócsillag sem észlelhető az égbolton. A legtöbb meteort éjfél és a kora hajnali órák között figyelhetjük majd meg.

A Perseidák a Swift-Tuttle üstökösből erednek. A meteorraj az üstökös felszínéről levált apró porszemcsékből és törmelékdarabokból áll. A raj tagjai gyorsan suhannak végig az égbolton, a Földről általában fehér fényjelenségként érzékeljük őket, de akadnak közöttük fényes tűzgömbök is, amelyeket narancsos, vöröses színűekről ismerhetünk fel.

A látványt sötét, fényszennyezettségtől mentes területen élvezhetjük igazán. Ezért érdemes mindenképpen lakott területektől távoli helyeket keresni. A csillagles közben pedig érdemes kívánni is: a babona szerint ha megpillantunk egy hullócsillagot, és kívánunk valamit, amit senkivel sem osztunk meg, az a vágyunk egy év múlva teljesül.

Hiedelmek

A hullócsillagokhoz több hiedelem is kapcsolódik.

• Az egyik szerint például a hullócsillagok a szüzességüket éppen elvesztő lányokról adnak jelzést.
• Egy másik babona szerint, ha hullócsillagot látsz és kívánsz valamit, az egy éven belül valóra válik, de vigyázz, nem árulhatod el senkinek, mert úgy érvénytelen.
• A legáltalánosabb hiedelem szerint a hullócsillagok az elhunytak lelkei, és amikor látunk egyet, akkor a lélek kiszabadul a tisztítóhelyről.
• A skandináv világban úgy tartják, hogy régen a csillagok össze-vissza cikáztak az égen, de az istenek megunták a csillagok szertelen száguldozásait és mindegyiknek kijelöltek egy helyet, illetve egy pályát. Néhány csillag azonban fellázadt a korlátozás ellen és továbbra is száguldozik – ezek a hullócsillagok.