Többségük szudáni és eritreai származású, és az ENSZ meglátása szerint ha Izrael tartja magát eredeti tervéhez, a bevándorlók többségének élete veszélybe kerül, ezért törekedett az egyezségre. Cserébe Izrael vállalta, hogy mintegy 18 ezer ember számára oltalmazotti státust ad, ők jogszerűen letelepedhetnek az országban. A tervet három fázisban, öt év alatt hajtják végre, egyelőre nem tudni, az ENSZ hol fog helyet találni a 16 ezer afrikai migránsnak.

A szóban forgó tömeg Tel-Aviv déli részén él, súlyos problémákat okozva a városrészben. Az izraeli kormány arra szólította fel a bevándorlókat, hogy az ország más területeire költözzenek, így segítve elő Tel-Aviv tehermentesítését. Előzőleg az volt a terv, hogy az illegális migránsokat összegyűjtik, és egy meg nem nevezett afrikai célállomásra – az izraeli média szerint Ugandába vagy Ruandába – szállítják őket, fejenként 3500 dollárral a zsebükben.

Ezt a tervet módosította az ENSZ és Izrael megállapodása. Sok jelentés érkezett olyanoktól, akik elfogadták az izraeli ajánlatot, de nem érezték magukat biztonságban Közép-Afrikában, így a viszonylag nagy összeggel azonnal elindultak észak felé, hogy átkeljenek a Földközi-tengeren és Európába jussanak. Ehhez azonban át kellett kelniük Dél-Szudánon, Szudánon és Líbián is, hogy hajóra szállhassanak Európa felé – beszámolóik szerint az említett útvonal rendkívül veszélyes.

Az jelenleg nem ismert, hogy az ENSZ hol tervezi letelepíteni a 16 ezer embert, a szöveg csak arról tesz említést, hogy nyugati országokról van szó. Izrael 2007-ben épített kerítést a déli határán, azt megelőzően nagyjából 64 ezer ember érkezett Izraelbe Afrikából, ám közülük azóta sokan távoztak az országból.