– Bár akár bruttó 520 ezer forintos fizetést is adnánk egy óvónőnek, egyelőre nem jelentkezett nálunk szakember, csak egy exrendőr és egy volt börtönőr érdeklődött az állás iránt. Pedig égetően szükség lenne a munkaerőre, mert a szükséges hét-nyolc óvónő helyett három próbál helytállni az intézményben a 78 gyerekünk mellett – mondja Beri Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tornanádaska polgármestere a Magyar Időknek. – Szomorú ezt kimondani, de egész egyszerűen nem mernek bejönni az emberek a településre. Errefelé mindenki félelemben él: a magyar a cigánytól, a cigány a magyartól tart. Mi egy csaknem 800 lakosú település vagyunk, a községet szinte teljes egészében romák lakják.

Beri Tamás maga is roma származású, de nem helyi, ő a 25 kilométerre levő Szendrőről jár a faluba dolgozni. Azt mondja, erre a folyamatra az is ráerősített, hogy amióta az egyházak és alapítványok óvodákat, iskolákat tartanak fent, a magyarok oda íratták be a gyerekeiket, így viszont az állami intézményekben jószerivel csak cigány fiatalok maradtak, akiknek esélyük sincs arra, hogy nívós középiskolába kerüljenek. Beri Tamás elismeri, ez nem szegregáció, senki nem mondja, hogy a roma gyerekeknek külön kell tanulniuk, de a gyakorlatban mégis ez történik.

– Emiatt mind a cigány, mind a magyar gyerekek úgy nőnek fel, hogy az intézményekben nem találkoznak egymással. Ezt tetézi, hogy a tanároknak nincs eszköz a kezükben a neveléshez, a szülők sokszor fenyegetik a pedagógusokat, akik közül a jobbakat az egyházi és magánintézmények magasabb fizetéssel elszipkázzák. A szakadék így folyamatosan mélyül, a probléma pedig egyre nagyobb területeket érint. Halad faluról falura, hamarosan pedig elér Miskolcig, majd Budapestig is – hangsúlyozza Tornanádaska polgármestere.

Beri Tamás kitér egy másik elkeserítő jelenségre is, amely szerint az emberek úgy állítják be, hogy Tornanádaskán vademberek laknak, a gyerekek pedig kis Mauglik. – Vannak olyan vélemények, hogy az 520 ezer forintos bruttó fizetés még kevés is, mert veszélyességi pótlék kellene. De ezen nem lehet csodálkozni azok után, amilyen képet a Mónika-, a Balázs- vagy a Joshi Bharat-show-ban kialakítottak a cigányságról az emberekben – fűzi hozzá. Azt viszont ő is elismeri, komoly gondokat okoz, hogy az emberek nem járnak ki a faluból, helyben választanak párt. Emiatt a falu belterjes lett, sok az enyhén sérült gyerek.

A teljes cikk a Magyar Idők online felületén olvasható.