A Kisebbségkutató Intézet igazgatója szerint a fő kérdés az, hogyan viszonyul ehhez a többségi társadalom. Ha egy iskolában ugyanis a gyerekek több mint 20 százaléka  hátrányos helyzetű, akkor az eredményes oktatáshoz más módszerekre van szükség. Ezt Hejőkeresztúrban már felismerték. 

Ott a 250 diák 70 százaléka hátrányos helyzetű, minden második gyermek roma. Az igazgatónő szerint 10 éve még rengeteg volt a rendbontó és tanulni nem akaró gyerekek. Ezért amerikai mintára bevezették az úgynevezett komplex instrukciós programot. A diákokat megtanítják egymással kommunikálni és együttműködni, és közösen, csoportokban dolgoznak. A módszer úgy tűnik, működik.

"Fél éven belül a gyerekek magatartásában már látható változás következik be. A tanulmányi eredmények változásához 3-4 év szükséges. Viszont egyértelmű a magatartásváltozás. Érdekesek a feladatok, a gyerek bejön iskolába, az igazolt hiányzás szinte megszűnik, megszűnik a bukás, ha nincs bukás, megszűnik a túlkorosság." - mondta Kovácsné Nagy Emese, a IV. Béla Körzeti Általános Iskola intézményvezetője.

Az országban 15 iskolában tanítanak így, hamarosan pedig további 10 intézményben vezetik be a módszert.

A kétezer lelkes Szendrőládon is folyamatosan nő a roma lakosság aránya. Itt már több mint 90 százalék. A  polgármester is roma, amire büszke. Azt mondja, a falu csaknem ötöde munkanélküli, ezért Lakatos Gábor szerint a fiataloknak jól meg kell gondolniuk, hogy hány gyermeket vállalnak.

"Próbálom őket arra vezetni, hogy minél kevesebb gyereket vállaljanak. Hisz' ahogy említettem, nagyon-nagyon nehéz a mai világban gyermeket vállalni és nevelni. De azon leszek, hogy a fiatalokat elsősorban arról győzzem meg: vállaljanak munkát." –  mondta Szendrőlád polgármestere.

A tudományos akadémia kisebbségkutató intézetének igazgatója szerint országosan hét év alatt 11 százalékról 15 százalékra nőtt a roma kisiskolások aránya. Több megyében minden harmadik kisiskolás roma, és ez a helyzet a főváros VIII. kerületében is.  

"Folyamatos, enyhe növekedés biztos, hogy várható. Azt is tudjuk, hogy a termékenységi arányok a magyarság populációján belül eltérést mutatnak. Egyfajta növekedés mindenképpen számítható, de a fő kérdés nem ez. Hanem az, hogyan viszonyulunk ehhez." - mondta Papp Z. Attila, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont kisebbségkutató Intézet igazgatója.

A Papp Z. Attila szerint a változás tehát már bizonyított, az érdemi integráció azonban még várat magára.