Május 7-én a franciák a 39 éves Emmanuel Macront a szavazatok 66 százalékával választották meg elnöknek a 34 százalékot elért Marine Le Pennel szemben, aki pártja, a Nemzeti Front eddigi legjobb eredményét érte el 10,6 millió szavazó támogatásával. Bár Macron biztos győzelmét a Franciaországban alacsonynak számító 77 százalékos részvételi arány, s a tíz százaléknyi érvénytelen szavazat némileg tompította, minden idők legfiatalabb francia köztársasági elnökének a teljes ismeretlenségből történő villámszerű felemelkedése történelmi siker, mert a francia politikai berendezkedés nem kedvez az új szereplőknek. Macron, aki az előző szocialista kormány gazdasági minisztere volt 2016 augusztusig, el tudta hitetni, hogy a megújulást ő képviseli, nem pedig a radikális jobboldali Nemzeti Front.

A generációváltással járó választásokat követően a parlamenti alsóházban az új képviselők többsége - a kormánytagokhoz hasonlóan - a civil társadalomból került ki, korábban egyikük sem töltött be politikai tisztséget. Amikor a centrista Modem politikusai távozni kényszerültek júniusban a kormányból, mert vizsgálat indult ellenük fiktív európai parlamenti asszisztensek alkalmazása miatt, a helyükre is elismert technokratákat nevezett ki Macron.

Az államfő 66 százalékos tetszési indexe nyár végére óriásit zuhant, de azóta folyamatosan emelkedik, bár még mindig 14 százalékponttal alacsonyabb, mint májusi megválasztása után. Ez azzal magyarázható, hogy Macron eltökélten és határozottan indította be a kampányban megígért reformokat. Nem engedett sem az ellenzéknek, sem az utcai tiltakozásoknak, és szeptember elején aláírta a munkaerőpiac rugalmasabbá tételét célzó munkajogi reformot, amelynek célja a munkanélküliség csökkentése, s amellyel a jobboldali választók többségét maga mögé tudta állítani. Ezzel párhuzamosan megkezdődtek az egyeztetések a baloldal számára fontos szociális reformokról is.

A 2015. november 13-i párizsi merénysorozat éjszakáján kihirdetett rendkívüli állapotot november 1-én új terrorelhárítási törvény váltotta fel, amely a továbbra is magas terrorfenyegetettségre hivatkozva átültette a büntetőjogba a terrorizmus elleni harchoz használt eszközöket.

Macron a transzatlanti kapcsolatokat is új alapokra helyezte. Nyíltan bírálta Donald Trump döntéseit, miközben díszvendégként fogadta az amerikai elnököt Párizsban. Hasonló személyes viszonyt alakított ki Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is. A terrorizmust és a migrációs helyzetet érintő, bonyolult és érzékeny ügyekben folyamatosan kezdeményezéseket indít az afrikai és arab országokban.