A csapat január 26-án kezdi az évet Miskolcon, az Ady művházban. Különleges esemény lesz, két és fél évtized után tér vissza a zenekar régi koncerthelyszínére, emellett az előzenekar is zenei csemegének számít: a NEO egykori gitárosa-énekese, Kőváry Péter fog bemutatkozni Royal Rebels nevű formációjával. Mátyás Attila gitárost a Sex Action kezdeti és mai dolgairól faggattuk.
- 1989-ben verbuválódott a Sex Action társasága, de ’90-ben indultatok be igazán. Melyik időpontra készültök a 30 éves megemlékezéssel?
- 1990 márciusában volt az első koncertünk, ezt az évet tekintjük az indulás évének. Akkor jött ki az első lemezünk is. 2015-ben volt a Barbában a 25 éves ünnepi buli, ebből adódóan 2020-ban lesz a következő ilyen megmozdulásunk. Természetesen akkorra készülünk majd valamivel, de erről még korai lenne most beszélnünk.
- Mennyire tekinthető aktívnak a zenekar, hány koncertet adtok évente?
- Aránylag kevés koncertet adunk. A tagoknak – főleg Zolinak és Szaszának - sok más elfoglaltsága van, nehéz egyeztetni az időpontokat. Éves szinten néhány fesztivál és Budapesten egy-két koncert fér bele a programba. Ez már örömzenélés a részünkről, csak nagyobb fellépéseket vállalunk, kisebb helyszínekre, klubokba nem nagyon megyünk. Ritkán vállalunk vidéki bulit is, csak olyan meghívásnak teszünk eleget, ami számunkra is fontos és valamilyen szinten kapcsolódik a múltbéli dolgainkhoz, mint most ez a miskolci koncert január 26-án.
- Emlékszel, mikor játszhattatok utoljára az Adyban?
- Csak a ’90-es évek lehetett! ’94-től már Action néven ment a produkció, a klasszikus Sex Action csak ezt megelőzően léphetett fel ott, tehát én az 1993-at tippelem, magyarul 25 éve!
- Milyen műsorral érkeztek Miskolcra?
- A gerinc az első három lemez anyaga, de az újra alakulás óta – 2005- megjelent, felvett dalokból is válogatunk egyet-kettőt, mint az előbb emlegetett Olaj a tűzre dalai vagy a 2005-ben megjelent Jöhet bármi lemez. Minden igénynek nem tudunk megfelelni, így ezt a saját koncepciót követjük.
- Emlékezzünk meg a tavaly elhunyt menedzseretekről, Nagy Gyuláról is! Mit köszönhettek neki, illetve az utóbbi időszakban mennyire volt még részese a produkciónak?
- Nagyon sokat köszönhetünk Gyulának, a kezdeteknél felismerte azt a potenciált, ami megvolt a zenekarban. A legendás Fekete Lyukból indultunk mi is a bandával, ahol ő volt a vezető, teljes mértékben felvállalt, menedzselt minket. Mikor átalakult a zenekar és Actionként működött, akkor Gyula is visszavonult, majd, mikor 2004-ben újra összeálltunk, abban és onnantól megint meghatározó szerepe volt az életünkben. Például a 2004-es Sziget fellépésünk is neki köszönhető. A betegsége okán egy idő után már nem tudott velünk foglalkozni, de mindig jelen volt. Ahogy minden egyes lemezünkön írtuk, ő a zenekar örökös és tiszteletbeli tagja volt és az is marad!
- Mikortól formáltátok tudatosabban a kifelé sugárzott képet, zenei irányvonalat?
- Folyamatosan alakult ez, de nem feltétlenül volt tudatos - jött belőlünk. Az életmód, a rock ’n roll, a feeling mind jött magától. Inkább csak a munkában, a hozzáállásban lettünk tudatosabbak, profibbak. Mikor láttuk a nagy érdeklődést, próbáltuk magunkat kordában tartani, leginkább én voltam ennek a felelőse. Az életvitel nem mehetett a produkció rovására egy idő után… Jó, párszor beleszaladtunk egy-két dologba! Haha! De alapvetően profi zenekarrá váltunk, odafigyeltünk a koncertekre, próbákra, stúdiózásra, hogy minden rendben menjen. A rock ’n roll feeling megmaradt, csak kicsit összeszedettebbek lettünk, relatíve méltóak egy komoly zenekarhoz.