A találkozó célja a tapasztalatcsere és a korszerű technológiák megismerése mellett a magyar-izlandi kétoldalú kapcsolatok erősítése is volt. Az NFM vezetésével tíz magyar önkormányzat képviseletében döntéshozók, mérnökök, menedzserek tanulmányozták a legmodernebb technológiák mellett a termálvíz-hasznosítás izlandi jogi szabályozását, és azokat a jó gyakorlatokat, amelyek a gejzírek országát a világ „geotermikus gurujává” tették.

Miskolcról Pfliegler Péter, alpolgármester, Nyíri László, a MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója, és Kovács Tamás, a MIHŐ Kft szolgáltatási igazgatója vettek részt a találkozón.

– Az Izlandi Nemzeti Energia Hivatal szakemberei rengeteg olyan tapasztalatot osztottak meg velünk, amelyeket Miskolcon is remekül tudunk majd alkalmazni. Izlandnak persze sokkal jobbak az adottságai a geotermikus energia terén; mi viszont eltanulhatjuk tőlük azt a szemléletet, ahogyan ők ehhez a páratlan kincshez viszonyulnak, azért, hogy a saját lehetőségeinket maximálisan ki tudjuk használni – mondta el Pfliegler Péter alpolgármester, amikor az út eredményeiről kérdeztük.

– A workshop számunkra legérdekesebb és leghasznosíthatóbb gyakorlati része a földhőből származó energia másodlagos hasznosítása volt: rengeteg mintát láttunk arra, mennyi mindenre lehet felhasználni a geotermikus kincset. Például üvegházak fűtésére, vagy akár még közterületi hó olvasztására is – tette hozzá Nyíri László, a MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója. – Idehaza persze nem ez utóbbival fogunk legelőször foglalkozni – tette hozzá rögtön, mosolyogva –, viszont hangsúlyoznám, Izlandra is elért Miskolc híre, ami számunkra roppant büszkeségre adhat okot. Az izlandi szakemberek – akik ezen a téren a világ élvonalát jelentik – tudják, hogy milyen egyedülálló geotermikus erőmű működik városunkban; nagyra értékelik az erőfeszítéseinket és a geotermikus energia hasznosítása terén elért eredményeinket – fogalmazott.

Az izlandi előadók nem csak a miskolci érdemeket ismerik. Példaértékűnek minősítették a magyarországi távhő szolgáltatás ÁFA mértékének szabályozását is. Hazánk a távhő árának viszonylatában, Európában a közép mezőnyben helyezkedik el (Izland ebben „élenjáró”), azonban az itthoni 5%-os ÁFA kulcs térségünkben a legalacsonyabb összegű. Az árkérdés kulcsszerepet kapott a tapasztalatcsere során, hiszen a leginkább környezetbarát távfűtő rendszer sem lehet megfelelően népszerű a felhasználók körében, ha az ára nem versenyképes.

A vendéglátók sokszor hivatkozott példája szerint Reykjavik lakosságának több mint 95%-a távfűtött lakásban él, és ez az arány egész Izlandon rendkívül magas. Azt persze nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az izlandi távhő rendszer számára a hőenergiát a geotermia szinte korlátlan mértékben biztosítja, míg nálunk ez a lehetőség nincs meg.

A tanulmányút részeként számos üzleti találkozó is zajlott, amelyeken a reykjaviki tervező, tanácsadó, szakértő cégek mutatkoztak be, magyarországi üzleti partnereket keresve.

A magyar szakemberek ellátogathattak a Helliheidi Erőműbe, az Izlandi Mezőgazdasági Egyetem üvegházaiba, a másodlagos hasznosítás mintapéldájaként ismert Blue Lagoonhoz, Grótta távfűtő művének geotermális forrásához, valamint egy éppen zajló geotermikus fúrást is megnéztek.

Az izlandiak környezettudatossága, zöld energia felhasználás melletti elkötelezettsége, valamint az ezzel kapcsolatos tudatformálás eredményei az egész világ számára példaértékűek. Az 1930-as évekig Rejkjavík volt a világ egyik legfüstösebb, ma pedig az egyik legzöldebb városa.

És itt található a párhuzam Miskolccal, hiszen a város földrajzi adottságai miatt a téli – fűtésből származó - légszennyezettség szinte minden évben problémát jelent. Ezért a távfűtési hálózat minél nagyobb mértékű kiterjesztése, és a rácsatlakozók számának növelése minden itt élő számára fontos cél. Az izlandi út során szerzett tapasztalatok pedig jelentős mértékben hozzájárulhatnak ennek eléréséhez, s így egy tisztább, élhetőbb Miskolc megteremtéséhez.

Az Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmus (EGT Alap) 2009-2014 Megújuló energia (HU03) programterületén 2017. szeptember 18-22. között került sor a három napos „Geotermális workshop Izlandon önkormányzatok számára” című szakmai programra, gyakorlatorientált rövid képzésre. A képzés megvalósításában a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, mint Program Operátor, valamint az Izlandi Nemzeti Energia Hatóság, mint Donor Partner vett részt. A megvalósítást az EGT Alap Megújuló energia (HU03) program Kétoldalú Kapcsolatok Program szintű Alapja 134.900,- Eurós támogatással, 100%-os támogatási intenzitással támogatta.

Az EGT FM 2009-2014 Megújuló energia (HU03) területe a megújuló energiaforrások alkalmazásának előmozdítását, a megújuló energiával kapcsolatos tudás- és ismeretátadást, illetve a szemléletformálást tűzte ki célul, keretében a bilaterális szakmai kapcsolatok erősítésén túl, csaknem 1,5 milliárd Ft értékben, 610 millió Ft támogatás kihelyezésével négy projekt valósult meg.