A világon elsőként a mi állatkertünkben állítottak szobrot Gerald Durrell brit zoológus és író emlékének 1998-ban, az állatkert természetvédelmi szoborparkjában. Nevét és természetvédelem iránti elkötelezettségét milliók ismerik világszerte a gyermekkoráról, állatgyűjtő expedícióiról és a Jersey-sziget állatkertjéről szóló szórakoztató és hatalmas tudásanyagot magukba foglaló könyveiből. A Miskolci Állatkert január 7-én ebből a tudásanyagból kívánta bemutatni és jobban megismertetni a természettudós Gerald Durrellt a látogatókkal.
Indiában született, majd gyerekkorában több évet élt családjával Korfu szigetén. A természet iránt érdeklődő gyermek számára a sziget maga volt a paradicsom, itt kezdődött egész életen át tartó szenvedélyes kapcsolata a természettel. Iskolába nem járt, magántanárok oktatták, közülük főleg a természettudós Theodor Stefanides doktor hatott rá. Korfui éveire emlékezett a Családom és egyéb állatfajták című könyvében, sok humorral és önironiával mutatva be családtagjait, a sziget lakóit és élővilágát.
1945-ben kezdett el dolgozni az angliai whipsnade-i állatkertben, ahol azonban csak egy évig maradt. Ezt követően Afrikába és Dél-Amerikába szervezett állatgyűjtő expedíciókat, ahol európai állatkertek számára fogott be állatokat. Ezen expedíciók közben fogalmazódott meg benne az a gondolat, hogy létrehozzon egy olyan állatkertet, amelyet a természetben a kipusztulás által fenyegetett állatok szaporításának szentel. Jelentős összeget örökölt 21. születésnapja alkalmából, amit állatok gyűjtésére költött el. Első, kameruni állatgyűjtő expedícióját 1947-ben, saját költségén szervezte meg és ő maga vezette, John Yealland ornitológus segítségével. A magával hozott állatokat a londoni, chesteri, paigntoni, bristoli és manchesteri állatkertek vették meg. Ezt követték az 1948-ban és 1949-ben, Brit Guyana-i gyűjtőutak és a későbbiekben szervezett expedíciók Paraguay, Argentína, Sierra Leone, Mauritius, Mexikó és Madagaszkár vadonjaiba. Egyik első útján ismerkedett meg a bafuti Fonnal, akivel jó barátságot kötött.
Durrell állatgyűjtési és állattartási elképzelései forradalmian új nézeteket tükröztek. Csakis a legjobb minőségű, elérhető ellátást volt hajlandó állatainak biztosítani, soha nem csak a ritka állatfajokat kereste, amelyekért sok pénzt fizettek a gyűjtők, hanem mindegyiket egyformán kívánta védelmezni és bemutatni. A brit állatkertek ezért elhatárolódtak tevékenységétől, és hamarosan legtöbbjükben már nem kínáltak számára munkát. A manchesteri Belle Vue állatkert akváriumában dolgozott egy darabig, némiképp elcsüggedten.
Legnagyobb csalódására mind Bournemouth, mind Poole önkormányzata elutasította ajánlatát, hogy állatkertet hozzon létre városukban. 1958-ban azonban rátalált a Jersey Állatparkra, amely ideálisnak bizonyult álmai megvalósítására. Még ugyanabban az évben újabb, s immár sikeres állatgyűjtő expedíciót szervezett Dél-Amerikába, elsősorban a veszélyeztetett fajok megmentését célozva. Az állatkertet 1959 húsvétján nyitották meg. Terve 1959-ben vált valóra, amikor Jersey szigetén megnyitotta állatkertjét. Ezzel megalapozta a mai, modern állatkertek természetvédelmi szerepvállalását. Gyermekkoráról, állatgyűjtő expedícióiról és a Jersey szigeti állatkertjéről szóló könyvei révén széles körben ismertté vált természetvédelmi munkássága.
Gerald Durrell Jersey síremlék felirata:
„Egy szép és zseniális művészeti alkotás újraalkotható, ha el is pusztították.
Amikor azonban egy faj utolsó egyede távozik az élők sorából,
új földnek és új mennyországnak kell születnie mielőtt megláthatunk egyet.”
(W. Beebe amerikai természetbúvártól, 1906.)
További hírek
Olvasnivaló
Népszerű
Népszerű videó
Ajánlat
