A rendszer bevezetése óta, országosan évről évre mintegy 20 százalékkal csökken a tűzesetben elhunytak száma. A statisztikák azt mutatják, hogy míg 2012-ben 140 ember vesztette életét tűzesetben, addig 2013-ban ez a szám 112 volt. A tavalyi évben már 100 alá csökkent a halálos tűzesetek száma, 93 emberen nem tudtak segíteni. Hasonló tendencia figyelhető meg a tűzesetben megsérültek számát illetően is: 2012-ben 912, 2013-ban 774, tavaly pedig 729 ember szenvedett valamilyen mértékű sérülést.

– Az újonnan kialakított rendszer előnye, hogy a műveletirányító szakemberek tágabban képesek értékelni a kialakult helyzetet, a káreseményt, illetve annak kezelését és felszámolását – magyarázta Dojcsák Dávid. A Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője hozzátette, a megyei lehetőségek egészét ismerve, a rendelkezésre álló erők és eszközök összehangolásával gyorsabbá és hatékonyabbá váltak a beavatkozások.

A statisztikák szerint Borsod-Abaúj-Zemplénben is javult a helyzet a megyei műveletirányítási rendszer bevezetésével: míg 2012-ben 10, 2013-ban 8, tavaly pedig 7 ember vesztette életét tűzeset során. Holott a műszaki mentések száma folyamatosan nőtt az elmúlt években: 2012-ben 1432, 2013-ban 1792, tavaly pedig 1803 műszaki mentésben vettek részt a megye tűzoltói.

Annak, hogy a 105-ös számra érkező segélyhívásokat nem az egyes tűzoltóságok, hanem a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok kezelik, sok más mellett az az előnye, hogy a korábbinál nagyobb arányban lehet az önkéntes erőket a káresemények felszámolásába bevonni, pont a már említett tágabb helyzetértékelés miatt. Ennek egyik eleme, hogy az úgynevezett „nem időkritikus” káreseményekhez, amelyeknél nem áll fenn közvetlen életveszély – ilyen a kisebb kiterjedésű szabadtéri tűz, vagy a kidőlt fa okozta veszélyhelyzet –, a korábbinál gyakrabban riasztanak önkéntes egységet. A mentő tűzvédelem hatékonyságát nagyban növeli az önkéntestűzoltó-egyesületek és a mentőcsoportok bevonása a Katasztrófavédelem feladatrendszerébe.

A rendszer bevezetésével javult a műveletirányító szakemberek szakmai és helyismereti felkészültsége is. Ezzel párhuzamosan a szándékosan megtévesztő jelzések száma csökkent, de a tendencia javulásához az a jogszabályi változás is hozzájárult, amelynek életbe lépése óta a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok minden félrevezető jelzés esetén feljelentést tesznek, a megtévesztő telefont kezdeményezőkkel szemben eljárás indult, és nem egy esetben sajtóvisszhangot kiváltó ítélet született.

A megyei műveletirányítási rendszer létrehozása, illetve az önkéntes tűzoltó egyesületek tagjainak SMS üzenetben történő értesítése egyaránt javította Magyarország tűzvédelmét. Az önállóan beavatkozó önkéntes tűzoltóegyesületek megjelenésével és az őrsök belépésével rövidült a tűzoltók kárhelyszínre érkezésének ideje, aminek köszönhetően kevesebben haltak vagy sérültek meg tűzben vagy tűzeset következtében.