A zavartság, az álmatlanság vagy a hangulatváltozások többek között demenciára is utalhatnak. Ez eddig is ismert volt, egy új kutatásból azonban kiderül, hogy akik öt alapvető illatból legalább négyet képtelenek beazonosítani, azoknál kétszer nagyobb esélye van az időskori elbutulásnak - írja a Daily Mail.

Az elmúlt harminc év kutatásaiból kiderült, hogy a szaglás romlása összefügg az enyhébb memóriavesztéssel, de a súlyos Alzheimer-kórral is. Ez érthető a tudósok szerint, ugyanis ha belegondolunk, hogy a szaglóhagyma és az úgynevezett entorhinális kéreg - ami a memória működtetéséből is kiveszi a részét és az aromák megkülönböztetéséért is felel - azon agyi struktúrák közé tartoznak, amiket a betegség elsőként „támad meg”.

A szaglás részleges vagy teljes elvesztése tehát a kognitív képességek romlásának korai jele is lehet, ezt az összefüggést pedig most a chicagói Rush Egyetem Orvosi Központjában végzett tanulmány is megerősítette. A kutatók több mint háromezer, 57-85 éves nőt és férfit vontak be a vizsgálatukba, akikkel öt különböző illatot; borsmentát, halat, narancsot, rózsát és bőrt szagoltattak meg.

Az alanyok 78 százalékának sikerült ötből legalább négy illatot felismernie, míg 14 százalékuknak hármat, 5 százalékuknak kettőt, 2 százalékuknak egyet; 1 százalékuk azonban semelyik illatot sem tudta beazonosítani. Öt évvel később azoknak az alanyoknak a nagy részénél, akik a szagteszt során egyetlen illatot sem ismertek fel, illetve azoknál, akik 1 vagy 2 illatot azonosítottak, demenciát diagnosztizáltak.

„Bebizonyosodott, hogy különösen a szaglóképesség, de általában véve az érzékszervi funkciók változása a demencia korai jele lehet” – nyilatkozta Jayant M. Pinto, a Journal of the American Geriatrics Society című szaklapban publikált tanulmány szerzője, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a vizsgálatban résztvevők más okból is elveszíthették a szaglóképességüket. Tehát a szagteszt egyelőre nem teljesen megbízható előrejelzője a demencia kialakulásának.

Az eredmények azonban így is fontosak a korai diagnózis felállítása szempontjából, hiszen a gyógyíthatatlan neurodegeneratív betegség akár évtizedeken keresztül észrevétlen maradhat, ezzel a módszerrel azonban még időben, az állapot súlyosbodása előtt kimutatható, hogy kik vannak nagyobb veszélyben.