A tudósok számára igen izgalmas, amikor egy fiatal csillag körül porból álló gyűrűre bukkannak. A lemez ugyanis a folyamatban lévő bolygóformálódás nyoma.

Az, hogy a fiatal Nap körüli por- és gázlemezben alakulhattak ki a rendszer égitestei, Immanuel Kant vetette fel 1755-ben. A kutatók később azt is feltételezték, hogy a folyamat más csillagoknál is hasonlóan zajlott.

Az efféle gyűrűket azonban csak az 1980-as években tudták először megfigyelni. Az első porlemezt a déli égbolton látható Beta Pictorisnál azonosították, és egészen az 1990-es évekig kellett várni, mire újabb gyűrűre bukkantak. Akkor a Hubble második generációs eszközei lehetővé tették, hogy több hasonló struktúrát is megörökíthessenek.

Napjainkra a szakértők úgy vélik, hogy az efféle lemezek igen gyakoriak: eddig negyven rendszert találtak, amely rendelkezik ilyen gyűrűvel.

A Hubble legújabb felvételén egy hatalmas, mintegy 240 milliárd kilométer átmérőjű lemez látható a fiatal, csupán 8 millió éves csillag, a HR 4796A körül. Az űrszonda korábbi felvételei alapján a kutatók már eddig is tudták, hogy az objektumot egy belső, fényes, keskeny gyűrű veszi körül. Lehetséges, hogy a csillagot egy egyelőre fel nem fedezett bolygó gravitációja zárta körbe a porral, és ugyanezen égitest miatt alakult ki a rendkívül széles porgyűrű is.

A kutatók azt feltételezik, hogy a porhalmaz születőben lévő égitestek ütközésével jöhetett létre, a csillag sugárzása pedig később messzebb terelte a törmeléket. Az objektum mozgása miatt a gyűrű az egyik irányban jobban kiszélesedett.

Glenn Schneide, a Tucsoni Arizonai Egyetem munkatársa és a HR 4796A második porlemezének felfedezője szerint a por eloszlása azt jelzi, hogy rendkívüli interakciók zajlanak a csillag környezetében. A kutató hozzátette, a külső lemez aszimmetriája azt mutatja, hogy rengeteg erő hat az anyagra.