A magyar férfi kézilabda-válogatott a horvátországi Európa-bajnokság csoportkörének első fordulójában hétgólos vereséget (32–25) szenvedett a dánoktól. A második körben az Eb eddigi legnagyobb különbségű győzelmét arató spanyolok, akik 17 találattal, 32–15-re verték a cseheket, nagy küzdelemben két góllal legyőzték a remekül védekező magyar válogatottat.

Az első fordulóban kisebb sérülést szenvedő Schuch Timuzsin (felszakadt a szemöldöke, össze kellett varrni) ott volt a mieink kezdőjében, sőt, a védekezésbeli feladatai mellett újra beállóban is bevetette Ljubomir Vranjes – írja a nemzetisport.hu. Mint ahogy Ancsin Gábor is támadásban megint a jobb szélen kapott szerepet. Bár bosszantó technikai hibák is becsúsztak a játékunkba (a bal oldalon többször elpasszoltuk a labdát), ott tudtunk maradni a spanyolok nyakán, kétszer vezettünk is a meccs elején. 4–4 után azonban kettővel ellépett az ellenfél, ám jobban nem engedtük el az ibériai együttest.

Védekezésben nagy energiákat mozgósítottunk, a román játékvezetők azonban többször is addig engedték támadni a spanyolokat, amíg csak megtalálták az utat Mikler Roland kapujába. Vranjes első időkérése után Bodó Richárd góljával egyenlítettünk (7–7). A spanyolok egyik kulcsemberét, Julen Aguinagaldét hamar lecserélte Jordi Ribera, de a helyére beálló Adrian Figueras rendszeresen megjátszható volt, három gólt lőtt nekünk az első harminc percben.

Elég volt egyhuzamban néhány balszerencsés momentum (kimaradt ziccer, eladott labda, nem begyűjtött kipattanó), hogy háromgólos hátrányba kerüljünk. A 23. percben pályára lépett a dán meccs után a vállát fájlaló Bánhidi Bence, s nem sokkal később már be is talált. A játékrész hajrájához érve Gedeón Guardiola terült el a földön, majd a bokáját fájlalva támogatták le a kispadra.

A spanyolok védekezésben megnyitották a falukat, Alex Dujshebaev jött ki zavaróba, de ez nem törte meg a mieinket, a 28. percben 11–11-nél újra egyenlő volt az állás. A szünetben is könnyen lehetett volna egál, de Bartók Donát a dudaszó pillanatában zúgó kapufát lőtt, így 13–12-re mentek a spanyolok.

A folytatásban hamar egyenlítettünk, de utána megszenvedtünk a spanyolok nyitott védekezésével, míg az ellenfél egy emberelőnyt is kihasználva kétgólos vezetésre tett szert. Vranjes a 37. percben elégelte meg a látottakat, és kikérte a második idejét. Továbbra sem volt könnyű még csak helyzetbe sem kerülnünk, nagyon kellettek Bánhidi beállós góljai, amelyekkel ismét fel tudtunk jönni ikszre. Alex Dujshebaev vette hátára a spanyol csapatot, de az erre a meccsre becserélt Aitor Arino is jól élt a helyzeteivel a bal szélen. A mieinknek folyamatosan mínusz kettőről kellett zárkóznia, miközben Szöllősi Szabolcsot is harcba küldtük.

Egymást és a közönséget is hergelték a magyar játékosok, az utolsó tíz perchez érve csak egy volt a különbség. Nem jött jókor Lékai Máté kiállítása, de átvészeltük ezt a két percet, majd hét játékossal támadtunk az egyenlítésért, a visszatérő veszprémi irányító azonban nem talált be. Bodót is kiszórták, így nagyon nehéz helyzetbe kerültünk az utolsó percekben, a spanyolok pedig rutinosan már nem engedték ki a kezükből a mérkőzést (25–27).

– Aki tisztában van az erőviszonyokkal és reálisan látja a helyzetünket, tudja, hogy a keret egy része még nem rendelkezik kellő nemzetközi tapasztalattal, és nem tudunk egy teljes meccset ugyanazon a magas színvonalon végigjátszani – tekintett vissza még az első fordulóra Ljubomir Vranjes, a magyar válogatott szövetségi kapitánya. – Ha hatvan percen keresztül jól játszanánk az olyan erős csapatok ellen, mint amilyen Dánia vagy Spanyolország, akkor ott lennénk az éremcsatákban. Azt látni kell, hogy még nem tartunk itt – szögezte le a kapitány. 

– A cseheket meg kell vernünk, mert nem három mérkőzésre érkeztünk ide, Varasdra. Fejlődik a csapat, ezt jól lehetett látni. Előreléptünk, és remélem, ezt tovább tudjuk vinni a következő összecsapásra is – mondta a csapatkapitány.

Szerdán, ugyancsak 18.15-től a csehek ellen zárjuk a csoportkört.