Clinton egy New Yorkban „Nők a nőkért” címmel rendezett jótékonysági díszebéden pódiumbeszélgetésen fejtette ki véleményét Christiane Amanpournak, a CNN vezető újságírónőjének. Az interjúban elsősorban vereségének okait firtatták, ám Clinton jobbára másokra hárította a felelősséget. Egy mondatban közölte ugyan, hogy ő is felelős, mert ő volt az elnökjelölt és tisztában van az elkövetett - de a beszélgetésben nem részletezett - hibákkal, de aztán hosszasan okolt másokat.

Közvetlen munkatársai hibáit és tévedéseit és az amerikai választási kampányba Donald Trump javára beavatkozással  vádolt Vlagyimir Putyin orosz elnököt egyaránt okolta. Azt állította, hogy ő állt nyerésre mindaddig, amíg meg nem jelentek a WikiLeaks portál kiszivárogtatott dokumentumai és meg nem szólalt James Comey, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója, aki ismét elrendelte a sokat vitatott elektronikus levelek ügyében az újabb vizsgálatot. 

„Ha október 27-én tartották volna a választást, ma én vagyok az elnök” - vélekedett, arra utalva, hogy a kampány utolsó tíz napjában veszítette el a választást. 2016. október 27. után rendelte el ugyanis az FBI igazgatója a további nyomozást a Clinton külügyminisztersége idején a magánszerveren bonyolított, titkosított tartalmú e-mailek ügyében. Clinton - a női közönség tapsától kísérve - azt is leszögezte, hogy a WikiLeaks kiszivárogtatásai „elriasztották tőle” a választókat. Ugyanakkor megkerülte a választ arra a kérdésre: vajon minek tulajdonítja, hogy éppen a nők nem szavaztak rá nagy arányban.

A volt elnökjelölt szólt néhány külpolitikai kérdésről is. Hangsúlyozta, hogy a Szíria elleni légitámadással egyetértett, és leszögezte, hogy véleménye szerint Észak-Koreára egyedül az Egyesült Államok nem tud nyomást gyakorolni. „A tárgyalásoknak nagyon fontos szerepük van, de ezeknek egy nagyobb stratégia keretében kell megvalósulniuk, nem pedig egy reggeli Twitter-bejegyzés nyomán” - utalt Trump elnök Washingtonban Twitter-diplomáciának nevezett módszerére.