ÉjszakáZOO a Miskolci Állatkertben, Végh Csaba képgalériája!

Péntek éjszaka zsúfolásig megteltek a Csanyik-völgy kanyargós, erdei ösvényei, melyek a Miskolci Állatkert és Kultúrpark lakóinak kifutói között cikáznak. Az idei ÉjszakáZOO programon a helyi természetes élővilágot is szerették volna közelebb hozni a látogatókhoz az állatkertben lakó éjszakai életmódú állatok etetése és a "nemszeretem" állatok bemutatása mellett.

Az állatkert elhelyezkedését és adottságait kihasználva a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársainak közreműködésével, a szomszédos Bükki Nemzeti Parkkal, illetve a Bükk-hegység rovarvilágával, rovarevő faunájával, éjjeli ragadozómadaraival is megismerkedhettek a program résztvevői.

ÉjszakáZOO legfőbb célja volt, már a legelső programon is, hogy bemutassák az éjszakai életmódú állatokat a látogatóknak, illetve azokat, amelyek éjszaka más arcukat mutatják, mint nappal. Például a tigrisek, medvék, vagy farkasok számára sötétedés után kezdődik csak igazán az élet, de ide sorolhatók a mosómedvék, vagy a kúszósülök is –, akikkel a fáklyákkal kivilágított állatkertben sétáló családok most még közelebbről is megismerkedhettek. 

Az est fénypontja a tűzzsonglőrök bemutatója volt, de a látványetetések, az állatbemutatók, és a „nemszeretem” állatok megkedveltetése is hatalmas sikernek örvendett az éjszaka.

Bébibumm az állatkertben

Az ÉjszakáZOO során a látogatók a legkisebb lakókkal is találkozhattak. Júliusban valóságos bébibumm volt a miskolci állatkertben: sorra születtek az apró, szőrös „cukiságok” a Csanyik-völgyben. Először a fehérpamacsos selyemmajmok, aztán a gyűrűsfarkú makik, majd a szurikáták kifutója bővült néhány apró csemetével. 

Állatkölykök a vadasparkban, Végh Csaba képgalériája!

Július 11-én Téblábot és Tamit – vagyis a selyemmajom párt – „látogatta meg a gólya”: két fehérpamacsos kölyök látott napvilágot a Trópusi-ház egyik kifutójában. – A selyemmajmoknál az a szokás, hogy az apa hurcolja a hátán a kölyköket és az anya csak a szoptatás idejére veszi át őket – ismertette az állatok életvitelét Veress Tamás gyűjteményi vezető, majd hozzátette: egyszerűen azért, mert annyira kistestű állatok (max. 350 gramm – a szerk.), hogy ha az anya még hurcolná és szoptatná is az ikreit, az rengeteg energiát venne el tőle. Mint megtudtuk, a kis majmok már többet jönnek-mennek a saját lábukon anélkül, hogy az apjukba kapaszkodnának, sőt már mindenbe belekóstolnak, de még 4-5 hónapos korukig szopni is fognak.

Az állatkert júliusi jövevényeinek sorát a maki kölykök követték. Gizi, a gyűrűsfarkú maki nőstény rutinos anyának tekinthető, hiszen korábban már hét utódot felnevelt, akik közül ketten jelenleg is a miskolci állatkertben élnek – tudtuk meg Veress Tamástól. Mint mondta, a kicsik az első egy hetet az anyjuk hasán kapaszkodva töltötték, a következő időszakot pedig az anyjuk hátán, mostanra pedig már egyre többet le is merészkednek, és a saját lábukon fedezik fel a kifutójukat.

A Madagaszkár Julien királyát ihlető gyűrűsfarkú maki, vagy Lemur catta a természetben 15-20 fős csoportokban él – a miskolci állatkertben jelenleg ötfős csapat erősíti az állományt. – A makiknál a nőstény „a főnök” – jegyezte meg mosolyogva a gyűjteményi vezető –, ebben a családban az apa van a ranglétra legalján. Hozzátette: a természetben a hímek hagyják el a csoportot, amikor ivaréretté válnak, de a kis makikról egyelőre még nem tudják, milyen neműek, így nem tudni még, hogy az állatkertünk lakói maradnak-e tartósan vagy sem.

Az állatkert első szurikátái 2002-ben érkeztek, azóta folyamatosan a látogatók kedvencei ezek a kisragadozók, és azóta rendszeres a gyermekáldás is a „csipet-csapatban”. A legkisebb három csemete július végén látta meg a miskolci napvilágot. – Az első két-három hétig mi is csak bíztunk abban, hogy megmaradtak a kicsik, mert látni nem igazán láttuk őket – idézte fel a születés körülményeit Veress Tamás. Mint mondta: földalatti üregekben élnek a természetben is, úgyhogy nálunk is így tettek: születésük után 2-3 hétig a földalatti üregben voltak, és csak az anya járt le etetni őket.

– Közel háromhetesek lehettek, amikor elkezdtek kikandikálni a föld alól, és szétnézni, mi történik a világban, azóta pedig szép lassan hozzászoktak a kinti léthez – fogalmazott. Jelenleg hat szurikáta él a miskolci állatkertben: egy nőstény, két hím és a három kölyök – azt, hogy a csöppségek milyen neműek, még nem lehet tudni.

Az idei nyár tehát bőkezűen bánt a vadasparkunk apróbb állataival: a gyerekek legnagyobb örömére már mind a három család legifjabb trónörököse elfoglalta helyét a kifutóban, jelenleg ők az állatkert legnagyobb „sztárjai”.