Október 1-5. között két fiatal fakókeselyű került távcső elé, először Fejér megyében, a Csókakői várnál, majd feltételezhetően ugyanez a két madár töltött három napot a fővárosban, Budatétényben, egy lakótelepi fűtőmű kéményén. Miközben hazafelé indultak, október 5-én átrepült hazánkon egy jeladós szakállas saskeselyű, ami egyúttal a faj első magyarországi megjelenése is volt – írja közleményében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Európában négy keselyűfaj költ: a fakókeselyű, a barátkeselyű, a szakállas saskeselyű és a dögkeselyű. A barátkeselyű fán, a többi három faj sziklákon fészkel.

A madárcsoport magyarországi történetét ez a körülmény alapvetően határozza meg – a történelmi időkben költhettek középhegységeink sziklafalain, a barátkeselyű pedig akár a sík vidéki területeken is, illetve a fakó- és a dögkeselyű a XIX. századig a Kárpátokban.

A honfoglalást követő majd’ ezer év jelentős legelőállat-állománya pedig minden bizonnyal fontos táplálkozóterületté tette a keselyűknek a Kunság és az Alföld pusztáit – írja közleményében a szervezet.

Egykor volt aranykoruk azonban már régen, több mint kétszáz éve véget ért Magyarországon, ezt követően ezek a hatalmas madarak nemhogy nem fészkeltek, de kóborlóként is rendkívül ritkán kerültek szem elé hazánkban.

Ebben nem kis részben annak is szerepe volt, hogy a madárcsoport képviselői egész kontinensünkön megfogyatkoztak. A legnagyobb állomány tőlünk távol, Spanyolországban, illetve Bulgáriában és Görögországban élt, de számuk ott is jelentősen csökkent a múlt század második felében.

A közlemény szerint ezt követően az összehangolt védelemnek köszönhetően nem csak a nyugati- és keleti-mediterráneumban, de Horvátországban, majd Szerbiában (Uvac-kanyon természetvédelmi terület) is megerősödött a fakókeselyű-állomány, így az elmúlt években jelentősen nőtt a faj hazai megfigyeléseinek száma.

Egy éve, 2015. szeptember 24-én például 19 fakókeselyűt láttak a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet területén, Pély közelében.