A Napszállta világpremierje kirobbanó siker volt a velencei filmfesztivál versenyprogramjában, ahol elnyerte a FIPRESCI, azaz a nemzetközi filmkritikusok szövetsége zsűrijének díját. Az észak-amerikai premier a torontói filmfesztiválon volt, amit további vetítések követnek. Nemes Jeles László új filmjét már a világpremier előtt közel 70 ország filmforgalmazója vásárolta meg világszerte. A rendező a szombati sajtótájékoztatón elmondta: nagy öröm számára, hogy az amerikai premier után rögtön a CineFesten mutathatják be a filmet.

1913 nyara, Budapest - a béke utolsó napjai. Leiter Írisz hosszú évek után tér vissza az Osztrák-Magyar Monarchia sokszínű és nyüzsgő városába. A korán elárvult fiatal lány minden vágya, hogy néhai szülei legendás kalapszalonjában kapjon munkát. Az új tulajdonos, Brill Oszkár azonban elutasítja, és mindenáron igyekszik eltávolítani a városból. Az éj leple alatt egy idegen keresi fel Íriszt, és bátyja hollétét tudakolja tőle - a lány ekkor tudja meg, hogy Leiter Kálmán néven él egy testvére, akinek eddig a létezéséről sem tudott. Írisz nyomozásba kezd, s bátyja után kutatva egyre mélyebbre húzza a város labirintusa. Írisz számára egyedül a tündöklő Leiter Kalapszalon tűnik biztos pontnak, de a ragyogás mögött a legsötétebb titok tárul fel.

A Napszállta története 1913-ban játszódik, ám a mai korban is megállja a helyét. Nincs telerakva számítógépes effektekkel, trükkökkel, sőt 35 mm-es kópiáról vetítve még inkább érezni lehet az alkotás egyediségét, igényességét. Éppen ezért lehet, hogy rengeteg fiatal kíváncsi Nemes Jeles filmjére, mely a rendező elmondása szerint azt igazolja, hogy a fiatalabb generáció is egyre érzékenyebb a minőségre, a szokásostól eltérő megközelítésre.

Az egyik ilyen eltérés talán a hangban van, ugyanis 84 percnyi zenét hallhatunk a filmben. Zányi Tamás hangmester úgy fogalmazott: mindig próbálja kihasználni a vizualitás és az audio házasságát.

– A forgatás előtt elképzeljük, hogyan állnak majd össze a részek, de ezt valójában csak akkor látjuk meg, amikor ténylegesen az összeállításhoz érkezünk. Lehet, hogy elképzeltünk valamit, de kiderül, hogy az máshogy működik, és pont ez adja a különlegességét az egésznek – magyarázta. A román Vlad Ivanov, aki Brill Oszkár szerepét játssza, a film kedvéért elsajátította a magyar nyelvet. – Utólag ugyan leszinkronizáltuk a karakterét, de a színész fáradságos munkája nélkül nem állhatott volna össze ilyen jól a szerep – tette hozzá a hangmester.

Nemes Jeles László azt hangsúlyozta, hálás, amiért most is olyan stábbal dolgozhatott, akik értik, milyen filmet szeretett volna létrehozni. – A filmben egy ember perspektíváját akartuk ismét megmutatni, azt, hogy ez az ember mennyire keveset tud megérteni a világból – nyilatkozta a rendező. Éppen emiatt „hozható közel” a nézőhöz a film, hiszen szinte olyan, mintha a főszereplő szemén keresztül szemlélnék az előttünk kibontakozó eseményeket, a néző is legtöbbször csak annyit ért, amit a főhősnő, Leiter Írisz.

Hozzátette, az, hogy 35mm-es nyersanyagra fogatták a filmet, folyamatos koncentrációt kívánt. Portálunk kérdésére, miszerint milyen hatással volt rájuk a történet, a karakterek, a színészek azt felelték: a díszlet és a kosztümök nagyban segítettek az átélésben.

– A legmeglepőbb az volt, hogy milyen apróságokon múlik, hogy hogyan lehet belehelyezkedni egy másik korba. Felvettük ezeket a szépséges ruhákat és kalapokat és mindenkinek megváltozott a tartása, a kisugárzása – válaszolta Jakab Juli, a főhősnő, Leiter Írisz karakterét megformáló színésznő.

Dobos Evelin színésznő egy „biztonságos időutazásnak” nevezte az élményt. – Mielőtt belecsöppentem a filmbe, meg voltam győződve, hogy visszamennék ebbe a korba, de a forgatás után már nem így gondolom. A ruha ereje viszont bámulatos volt. A tekintetünk is megváltozott, és furcsán hangozhat, hogy például egy cipő vagy táska mennyit segíthet, pedig így van! – emelte ki a színésznő.

Nemes Jeles László végül fontosnak tartotta kiemelni, a mai mozizási kultúrában fontos, hogy olyan élményt tudjanak adni a nézőknek, melyek hosszú távon velük maradnak. – A túl sok egy idő után kevés lesz. A számítógépekkel ellustulunk, az effektek tömkelege miatt csak ideig-óráig marad meg bennünk a filmélmény. Viszont egy ilyen típusú filmnél, mint a Napszállta, a néző is érzékelheti azt, amit mi a forgatáson. Úgy gondolom, olyat kell alkotnunk, amivel biztosítani tudjuk a hosszú távú moziélményt, mert az igazi nézői élmény meg tud maradni – húzta alá a rendező.

Napszállta sajtótájékoztatója. Végh Csaba képgalériája.

Az Oscar-díjra nevező bizottság döntése értelmében Magyarországot a 2018. évi „legjobb idegennyelvű film” kategóriában Nemes Jeles László Napszállta című filmje képviseli.