A legelítélőbb hangon, A szégyen napja címmel a kormányhoz közeli Jiszráél Hajom című lap vezércikke ismertette a bécsi egyezményt. Boáz Bizmut vezető publicista egyenesen azt állítja, hogy a történelem nem fog megbocsájtani Barack Obama amerikai elnöknek, mert „kóserré tette”, a nemzetközi jóváhagyás pecsétjével látta el „a terrort exportáló Iránt”.

Az egyezmény a cikk szerint egyértelműen rossz, mert csak elhalasztja az atomfegyverkezést, és sorsára hagyja Amerika leghívebb közel-keleti szövetségeseit, Szaúd-Arábiát és Izraelt. Bizmut úgy véli, hogy Obama „nem érti bár, de tegnapi ellenségét úgy fogadta barátjává, hogy az nem változott meg érdemben”.

A szerző az 1938-as, Hitlerrel kötött müncheni egyezményhez hasonlítja a kompromisszumot, naivnak és vaknak nevezi az Európai Uniót is. A megállapodást veszélyes szerencsejátéknak minősíti, és úgy véli, megszegése esetén kétséges a Teheránt sújtó szankciók újraélesztése.

Felrója hibájául azt is, hogy nem korlátozza az iráni nukleáris kutatást és fejlesztést, s hogy megmaradtak az atomlétesítmények, vagyis Teherán továbbra is dúsíthat uránt.

Ron Ben Jasaj, a Jediót Ahronót című lap külpolitikai szakértője szerint a megállapodás visszahozta a katonai beavatkozás lehetőségét. Úgy véli, hogy a nagyhatalmak bizalmon alapuló egyezményt kötöttek „a közel-keleti észjárás ellenében”, melyben „a fegyverkezés ellenőrzése olyan lukacsos, mint a svájci sajtok”, miközben „Teherán már bizonyította, hogy a csalások szakértője”.

Ben Jasaj szerint diplomáciai remekmű született Bécsben, amely viszont nem akadályozza meg, csak elodázza az iráni atomfegyvert, és így annak kifejlesztése nem a világ jelenlegi vezetőinek regnálása alatt történik majd meg.

Obamának meg kell küzdenie a megállapodásért a kongresszusban, de sikerülni fog, ez lesz fő külpolitikai öröksége, noha lemondott eredeti célkitűzéseinek egy részéről.

Ron Ben Jasaj vélekedése szerint felhozható a megállapodás mellett, hogy ha Irán betartja annak pontjait, akkor csak 10-15 év múlva lehet atombombája, és ezt egy régebbi terv szerint Izrael is csak évekkel tudta volna fegyveres csapással elodázni. Ebben az esetben legalább egy évre lesz szüksége Teheránnak az első atombombához.

Ha viszont az iráni vezetés megszegi az egyezményt, akkor már késő lesz megtorpedózni, késleltethetik az ellenőröket, és heteken belül nukleáris fegyverük lehet. Ráadásul ballisztikus rakétákat is fejleszthetnek a célba juttatásukhoz, s két év múlva akár kereskedhetnek is fegyverekkel.

A szerző szerint az egyezmény létre nem jötte sem segített volna, hiszen Teherán a szankciók mellett is elkészíthetné az atombombát. Ben Jasaj szerint mindenképpen fel kell készülni rá, hogy Irán folytatja erőfeszítéseit a nukleáris fegyverkezés érdekében, s ezt akár katonai eszközökkel is meg kell akadályozni.

A szakértő úgy vélte, hogy Izraelnek jobb kapcsolatot kell kiépítenie az Obama-vezetéssel és a Nyugattal. Megítélése szerint Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök republikánusokkal való együttműködése nem lesz képes megakadályozni az egyezmény elfogadását az amerikai kongresszusban, viszont tovább rontja a két ország viszonyát, miközben nincs idő kivárni a következő elnökválasztást.

A hivatalos kormányzati véleménnyel általában szemben álló, baloldali-értelmiségi Háárec című újság szakértője, Barack Ravid elemzésében azt állítja, hogy Iránnal nem is létezhet jó egyezmény.

A bécsi megállapodás szerinte is számos problémás pontot tartalmaz, ugyanakkor olyan lépésekre készteti Iránt, amelyeket másképpen nehéz lehetett volna elérni. Értékelése szerint a Nyugathoz közeledő, nyugati cégekkel teli Teherán kevésbé lesz majd veszélyes Izraelre.

Ravid igazat ad John Kerry amerikai külügyminiszternek, aki túlzónak vélte Benjámin Netanjahunak az egyezményt ostorozó keddi szavait. Noha a megállapodás szerinte sem jó, azt állítja, hogy az iráni atomprogram ügyében nem is születhet jó egyezség.

Barack Ravid gyenge pontnak látja egyebek közt az Iránt sújtó szankciók megújításának módszerét az alku megszegése esetén, az ENSZ ellenőreinek hosszú várakoztatását gyanús létesítmény felfedezésekor, s az urándúsító centrifugák enyhe korlátozását.

Gondot okozhat szerinte a rakéta- és fegyverembargó feloldása öt, illetve nyolc éven belül. Emiatt félelmetesnek tartja még az elképzelését is annak, hogy miként növelheti ez a cikkely a radikális síita Hezbollah vagy a Hamász szélsőséges palesztin szervezet arzenálját. 

Viszont pozitívumnak tekinti, hogy Teherán lemond urándúsító centrifugáinak kétharmadáról, feladja dúsított uránjának kilencvennyolc százalékát és korlátozza a további dúsítást.

Ravid szerint az ENSZ ellenőreinek huszonöt éves jelenléte jelentősen, hosszú időre csökkenti az iráni atomfegyver veszélyét. Mint írja, egy évtized a Közel-Keleten maga az örökkévalóság, hiszen elég körülnézni, mi történt errefelé csak az utóbbi öt évben. Irán számára adott a nyugati nyitás lehetősége, s Washingtonhoz való közeledése Izrael számára kevésbé veszélyessé teheti az iszlám köztársaságot.