A miskolci fiatalok pénzügyi ismereteinek fejlesztése érdekében, az országban elsőként nálunk indult el az egyedülálló kezdeményezés. A város és a Pénziránytű Alapítvány a héten több olyan rendezvényt tartott a diákok számára, ahol pénzügyi alapismereteket szerezhettek. A cél az volt, hogy már ilyen fiatal korban a pénzügyi tudatosság, a felelős döntések meghozatala felé tereljék őket.
A Pénzügyi hetet ma egy szakmai nap zárta le. Itt Czapák Dóra, a Pénziránytű Alapítvány ügyvezető igazgatója kiemelte, „az alapítás óta még nem volt példa arra, hogy egy egész város ekkora figyelmet szenteljen a pénzügyi kultúra terjesztésének”.
Merényi Zsuzsanna, az alapítvány oktatási igazgatója is azt emelte ki, hogy küldetésük az általános és középiskolás diákok pénzügyi tájékozottságának erősítése. Egyebek mellett két könyvvel, illetve tanárképzéssel is segítik az iskolákban folyó munkát.
– Most pedig arra kaptunk lehetőséget, hogy a miskolci iskoláknak közvetlenül is megmutassuk, miről szólhat a pénzügyi nevelés – tette hozzá.
Megtudtuk, a pedagógusokkal közösen gondolkodtak arról, hogyan lehetne bevezetni a témát a tanrendbe. Mint az oktatási igazgató is rámutatott, bár tananyag rendelkezésre áll, de tanterv-kötelezettség nincsen – van tehát, ahol tanítják a pénzügyi kultúrát, és van, ahol csak egy-egy tantárgyban jelenik meg.
Márpedig a fiatalok körében van egy pénzügyileg különösen sérülékeny csoport, amire oda kell figyelni – hívta a figyelmet Kriza Ákos, Miskolc polgármestere. A fiatalok mintegy negyede tartozik az aggódó, de költekező kategóriába; ők gyakran szoronganak, mert pénzügyi problémákkal küzdenek, nincs megtakarításuk, költségvetést sem terveznek, de ahogy pénzhez jutnak, hajlamosak azt rögtön elkölteni.
– Mindez arra figyelmeztet, hogy fontos a fiatalok pénzügyi oktatása és nevelése – húzta alá a városvezető.
A szakmai napon az államháztartásért felelős államtitkár tartott bemutató órát a diákok számára az államháztartás és a költségvetés témájában. Banai Péter Benő úgy fogalmazott, akárcsak az egyén, a család esetében, az állami szinten is a felelős gazdálkodás a kifizetődő, a felelőtlen viszont visszaüt.
– Ha az állam felelőtlenül gazdálkodik, annak a terhét előbb-utóbb a családoknak kell megfizetnie. Ha felelősen gazdálkodik az állam, annak pozitívumai tetten érhetőek és a hétköznapokban is érzékelhetőek. Felelős gazdálkodásnak tartom például azt, hogy ha a befizetett adókból úgy tudjuk a közkiadásokat finanszírozni, hogy mellette az állam nem adósodik el – hangsúlyozta az államtitkár.
Az eredmények fenntarthatósága érdekében a város iskoláinak lehetősége nyílik csatlakozni az alapítvány iskolahálózatába, így hosszú távon is támogathatják a pénzügyi kultúra terjesztését. Az iskolahálózat célja, hogy a hétköznapi helyzetekben jól használható, gyakorlatias pénzügyi ismereteket közvetítsen a tanárok, majd a diákok felé.