A Herman Ottó Múzeumban idén ősszel, több kezdeményezés nyomán, egymást kiegészítő időszaki kiállítások valósultak meg: a Diósgyőr – idén 150 éves – nehézipari termelését bemutató „Amikor még fújt a gyár”, és az acélosodó Miskolc hétköznapjait megidéző „Buheráék társbérletben” című tárlat. Kedd délután, a Papszeri Kiállítási Épületben a diósgyőri kohászat történetével ismerkedhettek meg az érdeklődők, 1770. és 1990. között.
Az októberben megnyílt „Amikor még fújt a gyár” című kiállításhoz kapcsolódó előadás során a résztvevők tágabb betekintést kaptak a vasgyártás kezdeteiről Ómassán, a Fazola-kohó felépüléséről Újmassán, a Hámori-tó létesítéséről, a Vasgyár diósgyőri történetéről, a kohászat észak-magyarországi meghonosítójáról: Fazola Henrikről.
Harcsik Béla PhD. okl. kohómérnök, az MMKM Kohászati Gyűjteményének vezetője előadásában összefoglalta, mit is jelentett a diósgyőri kohászat Fazola Henrik gyáralapításától kezdve.
Az előadást egy gondolatébresztő beszélgetés követett, melyen az egykori vasgyár vezetői vettek részt: Drótos László egykori vezérigazgató, Sipos István nyugalmazott vezérigazgató–helyettes, az Észak-Magyarország ipartörténetének Ápolásáért Alapítvány kuratóriumi elnöke, Nyitray Dániel a vasgyár nyugalmazott műszaki igazgatója, Boros Árpád a vasgyár nyugalmazott gazdasági igazgatója és Kripkó László a DIGÉP nyugalmazott gépészmérnöke.