A verseny célja az anyanyelvi műveltség és a szónoki képességek fejlesztése, továbbá felkészítés az esetleges közéleti szerepvállalásra – hangsúlyozta Szitás Benedek, a jogi kar retorikatanára, aki a verseny elindításának kezdeményezője volt. Hozzátette, az idei verseny témáját a debreceni színház 1865-ös avatása adta, melyen a Bánk Bánt játszották. Gertrudis szerepét Laborfalvi Róza játszotta, aki férje, Jókai Mór prológusát is felolvasta az előadás előtt: „Egy kincse van minden nemzetnek adva. Míg azt megőrzi híven, addig él. E kincs neve: az édes anyanyelv”… A versenyfeladatban tehát az anyanyelvről kellett beszélni négy perces, szabadon előadott beszédben. Külön értékelte a zsűri, ha valamilyen helyi, miskolci kötődés is szerepelt benne.

Kezdetektől támogatjuk ezt a versenyt, mert fontosnak tartja a város - mondta Kiss Gábor alpolgármester. A jó kommunikációnak kiemelt szerepe van a jogi pályán, de más szakmában is fontos. Az iskolákban egyre kevesebb a szóbeliség, ezért lényeges, hogy a diákok életében nagyobb hangsúlyt kapjon a szép magyar beszéd, emelte ki.

Nem hallani a közéletben szép szónoklatokat, ezért fontos a miskolci verseny, vagy a 16 éve életre hívott Kossuth Lajos Szónokverseny, hangsúlyozta Koltói Ádám docens, a zsűri elnöke. Emellett a vita kultúrája is hiányzik, ezért szándékukban áll egy olyan versenyt indítani, amelyen ebben mérkőznének meg a fiatalok. „Hátha felnő egy olyan nemzedék, amely tud becsülettel szólni, szépen és tisztelve a másikat” – tette hozzá a docens.

A verseny előtt Csák Csilla, a jogi kar dékánhelyettese felhívta a fiatalok figyelmét a Primus ösztöndíjra, amit abban az esetben nyerhet el a verseny díjazottja, ha a karon tanul tovább. Külön köszönetet mondott a középiskolai felkészítő tanároknak, akik nem kímélve a fáradságot megismertették a fiatalokkal a retorikát. Szitás Benedek felolvasta Grétsy László köszöntőlevelét, majd mikrofonhoz állt az első versenyző.

A beszédeket négy szempont alapján bírálták el: a tiszta, magyar beszéd, a beszéd megfelelő tagolása, a logikus érvelés, és a meggyőző előadásmód; természetesen e négy értékelési szemponton túl fontos szerepet kapott az összhatás is. Új elemként az idei versenyen a helyszínen kiosztott témából kellett 2-3 perces rögtönzött beszédet tartani.

Az idei megmérettetésre 12, nem csak végzős diák jelentkezett; zömében a városból (Andrássy, Fényi, Földes, Kandó), de a megye más részeiből is (Irinyi János Református Szakközépiskola, V. István Szakközépiskola és Gimnázium).

A verseny zsűrije volt: Koltói Ádám docens, az Országos Kossuth Lajos Szónokverseny zsűrijének állandó tagja, Csák Csilla, a jogi kar dékánhelyettese, Óvári Zsuzsanna, a polgármesteri hivatal humán főosztályának vezetője, Solymosiné Csögör Réka, a hivatal humán stratégiai referense és Szitás Benedek, a jogi kar retorikatanára.

Tanácskozási joggal rendelkező tagokként volt jelen Buvári Márta, a „Bárczi Géza” Kiejtési Alapítvány alapító kuratóriumi tagja és Gavlik István, a „Kossuth Szövetség” örökös, tiszteletbeli elnöke.