A múlt hét végén a Népszabadság számolt be Z. Mária első hallásra bonyolultnak tűnő esetéről, amely közel sem egyedi. A hölgy a gázt a saját nevén lévő gázórával használja, ám a saját cégével megosztva fizeti a számlákat. Bevételeinek ütemezése miatt a számlafizetéssel rendszeresen késik néhány napot, s ez az oka annak, hogy néhány hete több százezres fizetési felszólítást kapott a Tigáztól „behajtási költségátalány” jogcímén.

Az olasz hátterű gázszolgáltató arra hivatkozott, hogy egy uniós eredetű jogszabály nyomán a kereskedelmi ügyletekben az eladó késve fizető céges ügyfelére egy évre visszamenőleg valamennyi problémás tétel után 40 eurót terhelhet „behajtási költségátalány” címén. Ám vállalkozása mellett Z. Mária személyesen is kapott ilyen felszólítást. Vagyis a szolgáltató az elmúlt egy év alatt néhány napos késéssel befizetett valamennyi havi befizetése után 40 helyett rendre 80 eurót számított fel a fogyasztónak, aki az ingatlanán nonprofit oktatási intézményt üzemeltet. Ez így összességében 12-szer körülbelül 80 eurónak megfelelő 24 ezer forint, közel 300 ezer forintra rúg.

Az üggyel kapcsolatos első érdeklődésre a Tigáz csak a jogszabályt ismertette, külön kiemelve, hogy a büntetés magánszeméllyel szemben nem alkalmazható. Ismételt megkeresésünk nyomán azonban mégis azt taglalták, hogy magánszeméllyel szemben is alkalmazták a büntetést.

E szerint sok esetben egy gázmérőre szerződik egy lakossági fogyasztó és a vele egy címen bejegyzett kisvállalkozás, amelynek képviselője a lakossági fogyasztó maga. Ilyenkor adatbázisukból „nem állapítható meg egyértelműen”, hogy az egyazon személy által aláírt szerződés melyike vonatkozik lakossági, illetve céges felhasználásra – írják.

Ha a Tigáz magánszemélynek küld ki behajtási költségátalány jogcímén fizetési felszólítást, akkor az „téves” – közli a cég. Ha ezt a fogyasztó jelzi feléjük, akkor „a vállalat ezt semmisnek tekinti, és a vállalkozásra vonatkozóan fogja kiküldeni az értesítőt”.

A cég válasza számtalan sebből vérzik, és rengeteg kérdést vet fel. Jogszerűen működhet-e a gázszolgáltató ügyféladatbázisa, ha – legalábbis hivatalos válaszuk alapján – ez esetben nem tudtak különbséget tenni magán- és céges ügyfél között.

A gázszolgáltató szintén több hasonló esetet említ, ám nem tudni arról, hogy az ügyet elsőként feltáró Népszabadság megkereséseinek megválaszolásán túl milyen kommunikációs és egyéb csatornákon igyekszik a csorbát kiköszörülni. Valamint felhívni a lakosság figyelmét arra, hogy a nekik küldött, akár több százezres fizetési felszólítások semmisek, azokat nem kell befizetni. Az is megválaszolatlan, hogy mit kezd a Tigáz a magánszemélyek által panasz nélkül befizetett behajtási költségátalányokkal: a pénzt – tiltakozás híján – bevételezik, avagy adatbázisukat felülvizsgálva mindenkinek visszaküldik.