A „Létkérdéseink” sorozat keretében az előadóval - aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerzett jogi diplomát majd Salzburgban, Bécsben és az Université Paris Sorbonne-on vett részt jogi, illetve közigazgatási képzésben, - az Európai Unió intézményi és jogi rendszerét tekintik át. Annak érdekében, hogy érthetőbbé váljon az a kettőség, ha úgy tetszik kétszínűség, amely Magyarország, újabban Lengyelország belpolitikai, valamint diplomáciai lépéseit követi. 

Napjainkra oda jutottunk, hogy az Európai Parlament jogalkotói feladatát háttérbe szorítva politikai állásfoglalásokat tesz azokkal az országokkal szemben, amelyek továbbra is ragaszkodnak szuverenitásukhoz, nemzetállami státusukhoz. Ugyanakkor számos olyan jogot megvonnának a nemzetállamoktól, amelyek a csatlakozási szerződés szerint is a tagállamokat illeti meg. Sőt, a jogsértő tevékenységüket „megkoronázva” olyan testületeket szándékoznak döntési helyzetbe hozni, amely testületek tagjai választásokon nem mérettek meg. Ez a kétszínűség megnyilvánult például az alkotmányunk, a médiatörvény, a felsőoktatási törvényünk, a bírák kinevezési gyakorlatának vitatásában, annak ellenére, hogy bizonyítottuk ezek teljes vagy részleges azonosságát az EU több tagállamának hasonló törvénykezésében. Hosszú ideig gazdasági teljesítményünket is alulértékelték.

A kettős mérce legfájóbban a határon túli magyarság megítélésében nyilvánul meg. A felvetődő jogsértések rendezésében való részvételt elhárítják magától, miközben az emberi jogok védelmét folyamatosan harsogják. A napjainkra immár nem csak Európára korlátozódó veszély, az illegális bevándorlók kedvéért felrúgják a jogegyenlőséget is, a keresztény kultúra felszámolásának ördögi terve érdekében. Anyagilag is oly mértékben támogatják őket, amely többszörösen meghaladja az őslakosok részére juttatottakat. A kötelező kvóta bevezetésével pedig az anyagi terheket szétosztanák azokra az országokra, amelyek nem óhajtották ennek az állapotnak a létrehozását.

Ezzel felszámolnák a fejlett civilizációkban a keresztény erkölcsre alapozott jogállamiságot, helyette a nyílt társadalmakat hirdetik. A szabad, akár fajok közötti szexuális-partnerséggel, a gender-elmélettel, a multinacionális vállalatok számára nemzetállamok fölötti hatalom-gyakorlást biztosító szabad-kereskedelmi egyezményekkel, a multikulturalizmus víziójával. A kereszténység felszámolását szeretnék, az iszlám és a migrációt támogatók által. De ebbe a sorba illeszthető a választások eredményének tagadása, a mandátumok visszaadása is.