Az Alfahír portál már május 14-én megírta, hogy a miskolci telepfelszámolás megbukott. A helyi jobbikos vezető meg is indokolta a portálnak: azért, mert egy év alatt csak egyetlen család költözött el Miskolcról. Aztán azt is elárulja nekünk, hogy mi lenne az igazi, kemény megoldás. „Itt az ideje belátnia Miskolc vezetésének, hogy az egyetlen járható út a Jobbik ingyenes telepfelszámolása”.

Ez nagyon jól hangzik, és nyilván sokan vevők is rá. Éppen ezért mondanak a jobbikosok szerte az országban hasonlóakat. De, ha két percet szánunk rá, hogy utána gondoljunk, rögtön észre vesszük a megvalósíthatatlanságot, a szemfényvesztést, a szokásos jobbikos infantilizmust, hogy klasszikust idézzek a parasztvakítást. Ugyan miért is költözne ki a lakásából, en plus miért költözne el a városból az a miskolci, aki eddig fizette a rezsijét, és a közös költséget? Csak azért, mert a képzeletbeli jobbikos városvezetés felszólítja erre? Mert ők megmondták? Esetleg azért, mert olyan „szigorú hatósági környezetet teremtenek” majd, amiről a képviselő Úr szintén beszélt? Mert, a helyzet az, hogy amennyiben nem fizeti a rezsijét a miskolci teleplakó, akkor azt a jelenlegi városvezetés már ma is, és egyébként jó ideje a lehető legszigorúbban ellenőrzi, és az illetőt a MIK kilakoltatja. Ebben az esetben tehát a teleplakónak el kell hagynia a lakását, és természetesen nem kap egy fillért sem. Akivel pedig semmi probléma nem volt, annak felajánlanak egy cserelakást. Ami viszont a továbbiakban nem megy: az a teleplakónak felajánlani 2 millió Ft-ot, abban az esetben, ha elköltözik Miskolcról.

A Jobbik véleményem szerint szándékosan összekeveri az utóbbi lehetőséget a kilakoltatással, és ezért beszél ingyenes telepfelszámolásról.

De mire megy ki a játék? A jobbikos vezető gondosan megválogatott, ártalmatlannak tűnő szavakkal megpróbálja elhitetni a miskolci polgárral, a potenciális szavazóval, hogy jobbikos vezetés esetén ez a probléma is megoldódik, mint a pinty. Pik-pak. Hiszen csak akarni kell.

De milyen lehet az a „szigorú hatósági környezet”, amelynek hatására a teleplakó, akit a jobbikosok szeretnek gettólakónak nevezni, önszántából „elhagyja” Miskolcot.

Még egyszer mondom, a radikális politikus szerint ehhez nem kell se kétmillió forint, se törvénysértő önkormányzati rendelet. Csak akarat. Feltételezem, hogy ez az akarat minden jobbikos politikusban megvan, a fideszesekből meg hiányzik. De akkor hogy lehet az, kérdezem Vona Urat, hogy Tiszavasváriban, ahol már hosszú ideje jobbikos polgármester és Önkormányzat működik, még mindig nem sikerült a renitens, nem fizető, beilleszkedni nem tudó, „mélyigénytelen” lakosokat rábírni a város elhagyására. Ha valóban csak az akaraton múlik. A legutolsó hírek szerint Tiszavasváriban ugyanis nem csökkent, hanem erősen nőtt a Jobbik által „mélyigénytelennek” nevezett lakosok száma. Ugyanez a helyzet Ózdon is, és a dunántúli Tapolcán és Devecserben sem történt semmiféle változás ez ügyben tavaly október óta. Nem is beszélve Érpatakról a „modellről”. Pedig ezeken a helyeken mindenütt nyilván „nagyon akar” a jobbikos városvezetés. Sőt Tiszavasváriban azóta még hepatitiszjárvány is felütötte a fejét, a hősként ünnepelt jobbikos polgármester és csapata nem nagy dicsőségére.

Én azt gondolom, hogy a Jobbik csak ellenzékben tud keményeket mondani, mert ez nem kerül semmibe, ingyen van. Ha azonban valahol sikerül átvenniük a település irányítását, elpárolog a bátorságuk. Akkor kénytelenek tudomásul venni, hogy Magyarország nem a holdon van, és mi sem a középkorban élünk. Mindazt azonban, amit a mai Európában meg lehet tenni, a jelenlegi miskolci városvezetés, (és egyébként a kormány is) megteszi.

A telepfelszámolás ügyében is.