A  Miskolci Roma Nemzetiségi Önkormányzat szerint végre helyes döntés született a nyomortelep felszámolás ügyében.  -  A romákat nem az utcára, nem Lyukóba, nem Kanadába, nem Angliába kell küldeni, hanem itt Miskolcon, a szülőhazájukban, ahol születtek, ahol a családjuk él, ahol a halottaik vannak, ahol a rokonaik vannak, ahol a testvéreik és a szüleik dolgoztak ott kell lakhatást biztosítani nekik – mondta Dancs Mihály, Roma Polgárjogi Mozgalom elnöke.

Tavaly az Egyenlő Bánásmód Hatóság vizsgálódott a Számozott utcákban. Szerintük a telepfelszámolási program az ott élőket hátrányosan különböztette meg, őket úgy lakoltatták ki, hogy nem ajánlottak fel nekik másik lakást, vagy még rosszabb körülmények közé kerültek. A hatóság döntése ellen a városvezetés fellebbezett, ezt utasította most el a bíróság.

Váradi Gábor, a Miskolci Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke szerint a város nyomortelep felszámolási programja megbukott. Az önkormányzatnak cselekvési tervet kell alkotnia a Számozott utcákban élők elhelyezésére. Azt is elmondta, hogy természetesen vannak olyan családok, akiknek tartozásuk van, de nem annyi, hogy azt ne lehetne rendezni.

- Mivel nem magas tartozásokról van szó, ez csak egy hozzáállás kérdése, hogy milyen módon próbáljuk ezeknek az embereknek konszolidálni vagy segíteni a tartozásaiknak a kifizetését. Most a Számozott utcán a leginkább eladósodott embernek maximum 200 ezer forintos hátraléka van – nyilatkozta Váradi Gábor,a Miskolci Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke.

A polgármesteri biztos szerint viszont ez azt jelenti, hogy az a bérlő, aki például 200 ezer forinttal tartozik, az  több mint négy éve nem fizetett bérleti díjat.

- Figyelembe véve azt a tényt, hogy a Számozott utcáknál a bérleti díj az nagyságrendileg 4000 forint volt lakásonként, kiszámolhatjuk, hogy a 200 ezer forint körülbelül 50 havi bérleti díj meg nem fizetését jelenti. Még egy 80 ezer forintos tartozás is 20 havi nem fizetési időszakot jelent. Úgy gondolom, hogy 20 havi nem fizetés, az igenis jelentősnek minősül – nyilatkozta a Miskolc televíziónak Schweickhardt Gyula, polgármesteri biztos.

A számozott utcák környékén élők közül van, aki azt mondja, a kilakoltatott emberek máshol sem fizetnek, vagy fizetnének semmilyen számlát.

- Ha itt nem fizette a minimális lakbért, amit kellett esetleg a MIK felé, akkor más MIK-es lakásban sem fogja fizetni, meg lehet nézni, hogy hogy lelakják a lakásokat - nyilatkozta  Drahosné Boros Krisztina.

A Jobbik szerint a nyomortelepeket fel kell számolni, de ezt csak úgy lehet megtenni, ha a városnak ezeken a részein is helyreállítják a törvényes rendet. Jakab Péter azt mondta úgy tűnik, a jogvédőket nem érdekli a gyermekek veszélyeztetése.

- A Számozott utcák területén vagy Lyukó-völgyben számtalan gyermekveszélyeztetés valósul meg. Én azt gondolom, hogy nemcsak a Jobbiknak, de a jogvédőknek is – nekik elsősorban - ki kellene állniuk a gyermekek érdekében. Amikor ezt nem teszik meg, akkor pontosan a gettók létezése, a telepek létezése mellett szólalnak meg, és a mellett, hogy a gyerekeknek szerintük nincs joguk 21. századi körülmények között élni. Erről Jakab Péter, a Jobbik önkormányzati frakcióvezetője beszélt.

Kriza Ákos polgármester közleményben reagált: miskolci nyomortelepek felszámolása folytatódni fog, ezt sem a bíróság, sem az Egyenlő Bánásmód Hatóság nem tiltotta meg. Hozzátette azt is, hogy továbbra sem adnak lakást a nemfizetőknek, a priuszos bűnözőknek és azoknak sem, akik a közösségi együttélés normáit nem tudják betartani. A polgármester szerint a szegénység nem egyenlő az igénytelenséggel. Úgy fogalmazott, hogy aki dolgozik, aki a környezetét rendben tartja, másokat nem zavarva, a törvényeket betartva él, aki megfelel a pályázati követelményeknek, mint eddig is, ezután is kaphat önkormányzati bérlakást. Ugyanis Miskolcon, mindenkire ugyanazok a szabályok vonatkoznak.