Mocsári László képgalériája

A középkori konyha nehéz, fűszeres ételei megkívánták a lakomák lelkét, a bort. Írott források már a 13. században megemlítik a legjobb borokat adó dunántúli szőlőhegyeket, de híresek voltak a pozsonyi és a Buda környéki borok is. Az egri borvidék a vallon telepesek keze nyomán vált jelentőssé, és ugyancsak ők munkálkodtak a török által később elpusztított Szerémségben is. Ezt, a már aszúsodásra is alkalmas szőlőfajtát sikerült átmenekíteni a Hegyaljára. A 14. századtól kezdve Diósgyőr népének is a szőlőművelés adta a megélhetést, köszönhetően a pálos szerzetesek tevékenységének.

Az egykor királyi pihenőhelyül szolgáló várban minden bizonnyal a régió legszebb borait töltötték a poharakba. A bormustrán három kategóriában válogatták ki a tokaj-hegyaljai és az Eger környéki borvidékek legjobb nedűit. A száraz fehér, száraz vörös és az édes bor kategóriák tételeit Szabó Edit borújságíró, a Borsmenta főszerkesztője, Lesti Zoltán, a Disznókő Pincészet sommelier-je és belkereskedelmi vezetője, valamint Tóth Tamás, a Pizza, Kávé, Világbéke üzletvezetője zsűrizte. – Általánosságban elmondható, hogy elég erős mezőny volt, de szerencsére megtaláltuk a kiemelkedő tételeket. Elsődleges szempont volt, hogy a közízlésnek leginkább megfelelő borokat válasszunk ki – mondta el Lesti Zoltán.

A nyertes végül száraz fehér kategóriában a miskolci Bűdi Borház 2016-os zenitje lett, százaz vörös kategóriában az Egri Korona Borház 2015-ös bikavére nyert, az édes borok közül pedig egy mádi termelő, a Bihari Borászat 2017-es késői szüretelésű tokaji furmintját választották ki győztesnek.

Almási Beatrix, a Diósgyőri vár szervezője elmondta, a kiválasztott borokat később a nagyközönség is megismerheti. – Egy programsorozat keretében a különleges hangulatú történelmi környezetben exkluzív borvacsora és hedonista vártúra is várja majd a bort szerető és értő vendégeket – hangsúlyozta.

A három borból a kóstoló után a vár sáfára azonnal rendelt is tíz hordóval.