Az országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata szerint minden év február 25-én tartják a kommunizmus áldozatainak emléknapját. Ezen a napon hurcolták el 1947-ben – a kommunistákkal szembeni kiállása miatt – Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát a szovjet hatóságok. A politikus letartóztatása és fogva tartása a demokrácia és a szabadságjogok semmibe vételének jelképévé vált, ami a kommunizmus közel 50 éves uralmát jellemezte.
A miskolci emléktáblát tavaly januárban avatták fel a Zsolcai kapuban. A Miskolcról és környékéről elhurcoltak pontos száma ma sem ismert. A deportálásra összefogott embereket a Zsolcai kapui épületben gyűjtötték össze, 15 napi munka ürügyén. Az országból körülbelül 600 ezer embert hurcoltak el, akiknek mintegy 30-40 százaléka bizonyosan meghalt a nélkülözések, az embertelen körülmények miatt.
A pénteki megemlékezésen koszorút helyeztek az emléktáblánál el a miskolci önkormányzat, valamint a pártok, intézmények, különböző civil szervezetek vezetői, képviselői.
Hubay György, a Rendészeti Bizottság elnöke úgy fogalmazott: számára az emléknap azt jelenti, hogy időről időre érdemes gondolatban megállni, emlékezni és emlékeztetni. Emlékeztetni kell az embereket a múlt bűneire, és azokra, akik eszményünkért, egy igaz, polgári Magyarország megteremtéséért már évtizedekkel ezelőtt mártírhalált haltak.
– Fontos eredménynek tartom, hogy 18 éve, az akkori polgári kormány úgy döntött, legyen állami emléknapja a világtörténelem egyik legsötétebb korszaka áldozatainak. Mert addig, amíg ki nem mondjuk, és nem soroljuk a bűnöket, hallgatásunkkal cinkosságot vállalunk. Ez a nap arra is emlékeztet, hogy ki, milyen történelmi múlthoz köti mai identitását. Milyen eszmeiséggel vállal rokonságot, milyen eszme mentén politizál. Sajnos, még ma is vannak olyan politikusok, akik vállalják a kommunista ideológiát, ami csak fájdalmat, háborút, nyomorúságot és halált hozott az emberiségnek – hangoztatta Hubay György.