A gyakorlaton minden tényezőt figyelembe vettek. Ha a palack valóban felrobbant volna, a szél akár 800 méter távolságra is elvitte volna a veszélyes anyagot. A tűzoltók vegyvédelmi öltözékbe bújtak, hogy az üzemben rekedt dolgozókat kimentsék. A szimuláció során két embert hoztak ki, egyikük saját lábán távozott a veszélyes anyagokat töltő és tároló üzemből.

Mocsári László képgalériája

Dócs Róbert, a Miskolci Katasztrófavédelmi Kirendeltség kirendeltség-vezetője érdeklődésünkre ismertette, az első és legfontosabb feladat a veszélyes anyag kiáramlásának, továbbterjedésének megszüntetése.

– Mind a hivatásos szervek, mind pedig az önkormányzat célja, hogy minél kevesebb kár keletkezzen. És nyilván az lenne a legjobb, ha az üzem kerítésén kívül nem is terjedne tovább a veszélyes anyag – tette hozzá.

Egy esetleges ipari katasztrófa esetén menekítésre már nincs idő, ilyenkor a lakosság elzárkóztatása történik meg.

Az üzemben, sőt, a megyében sem történt még hasonló eset, de a szakemberek mindenre felkészültek. Lipták Attila, a B.-A.-Z. Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője elmondta, itt is nagyon sok olyan váratlan tényező merülhet föl egy-egy nem kívánatos esemény kapcsán, amelyek igen szűk időkorlátokat eredményeznek.

– Nincs tehát idő már arra, hogy egyeztessük az álláspontokat, a feladatsorokat vagy tevékenységi rendet, amelyek a feladatköreinkbe tartoznak – tette hozzá az igazgató.

A védelmi gyakorlaton mintegy 40 tűzoltó és rendőr dolgozott együtt. Ilyenkor elsősorban a szakemberek együttműködését gyakorolják. Pfliegler Péter alpolgármester ismertette: a gyakorlat azt modellezi, hogy ha egy elháríthatatlan akadály, egy vis major következne be Miskolcon, illetve a környékén, akkor a szakemberek és a polgárok hogyan tudnak együttműködni, hogyan tudjuk minimalizálni a kárt.

A jogszabály szerint részleges védelmi gyakorlatot évente, komplex gyakorlatot pedig háromévente kell tartani. Utóbbi történt meg most, amiben a város, és az összes rendvédelmi szerv részt vett.