Borsody László tanítványai 18 olimpiai bajnoki, 18 világbajnoki, 14 Európa-bajnoki, 8 katonatiszti Európa-bajnoki és 103 magyar bajnoki címet szereztek. A veretes eredménysor mellett iskolát, rendszert is kialakított a vívómester, azonban – ahogy az életéről szóló könyv szerzője, Máday Norbert is sajnálattal jegyezte meg – még tanulmány sem született korábban arról az emberről, aki „világraszólót, megismételhetetlent alkotott”.

Éppen ezért hiánypótló is a kötet, mellyel végre a helyére kerülhet a „Borsody-hagyaték”.

– A Borsody-rendszer nevelte ki az olyan olimpiai és világbajnokainkat, mint mások mellett Kovács Pál, Rajcsányi László, Berczelli Tibor. Borsody László olyan géniusza volt a vívásnak, mint Ady Endre a költészetnek, vagy Munkácsy Mihály a festészetnek – mondta a szerző.

De ki is Borsody, hogyan indult a pályája? 1878-ban született a Pest megyei Farmoson Pfeffer Béla néven. Budapesten jogi tanulmányokat folytatott, a magyar fővárosból vezényelték 1898-99-ben a Bécsújhelyi (Wiener Neustadt) Katonai Akadémián működő Katonai Vívó- és Tornatanári Intézetbe. Ez a két esztendő és az ott tanult kardvívás döntően befolyásolta az egész későbbi pályafutását. Már itt felfigyeltek rendkívüli tehetségére, kiváló minősítéseket kapott oktatóitól.

Innen került vissza Magyarországra, 1900-25. között a Ludovika Akadémián teljesített szolgálatot, majd 1926 és 1936 között a Magyar Királyi Toldi Miklós Honvéd Sporttanár-és Vívómesterképző Intézet (SPOTI) fővívómestere volt.

A 20-as években fővívómester kardban, a diósgyőri Hollós Endre is nála szerzi meg a sportoktatói minősítését (a 2. világháború után Hollós vezetésével lendül fel az itteni kardvívás).

Máday szerint Borsody hatalmas teoretikus, elméleti, rendszerező szaktekintély volt. Módszertana segítségével az alapoktól a legmagasabb szintekre lehetett eljutni a vívásban. Ő volt a modern magyar kardvívás megalkotója.

– Borsody odafigyelt arra, hogy a tanítványai mindig büszkék legyenek arra, hogy magyarok, katonák és vívók. Ezt jelezniük kellett nemcsak a közönség felé, de az ellenfélnek és a bíróknak is – ismertette a könyv szerzője.

Borsody mellett segédvívóként dolgozott Szűts János – az ő tanítványa volt minden idők egyik legsikeresebb magyar vívója, Pézsa Tibor, aki 1962-ben tagja volt a világbajnokságon második helyen végzett csapatnak. Ugyanekkor negyedik volt egyéniben. A következő évben vb bronzérmes lett csapatban. Az 1964-es olimpiai játékokon egyéniben első, csapatban ötödik lett. A 81 éves mesteredző a mai napig oktat, elmondása szerint egyik legszorgalmasabb tanítványa Máday, aki rendszeresen jár hozzá „iskolát venni”, közvetlenül tőle tanulja meg a technikákat.

A kötetet a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban mutatták be, ahol a miskolci és a nyíregyházi szablyavívó iskola vívói egy rövid bemutatót is tartottak. Majd a miskolci iskola egy Borsody-könyvet adományozott a könyvtárnak az első kiadásból – Máday Norbert pedig a negyedik, bővített, olimpiai bajnokok ajánlásával ellátott példányt adott át a házigazda intézmény igazgatóhelyettesének, Varga Gábornak. Így már a könyvtár olvasói is megismerhetik a magyar vívás géniuszát, Borsody Lászlót.