Miskolc is csatlakozott a Honvédelmi Minisztérium kezdeményezéséhez és az ország több mint száz másik településéhez hasonlóan 15 óra után elhangzott a Nemzeti dal, melyet Ódor Kristóf szavalt el.
A Himnusz eléneklése után a Lévay József Református Gimnázium Kösöntyű néptánccsoportja mutatta be műsorát.
Ezt követően Kriza Ákos lépett a mikrofonhoz. Miskolc polgármestere ünnepi beszédében visszatekintve a történelmi eseményekre utalt arra, hogy a márciusi események csak az utolsó lökést adták meg a reformtörekvéseknek, a nagy programviták már korábban lezajlottak. Arisztokrata, jobbágy, polgár és plebejus március 15-én nemzetté vált.
- Ma 2015-ben, megannyi reformok viharában, nehéz nemzetközi viszonyok között, ezt kell lássuk elsősorban március 15-ében. És meg kell tanítanunk gyermekeinknek: a nemzeti egység szükségességét - mondta Kriza Ákos.
A magyarság nemzetként tudott viselkedni a társadalmi, vagyoni különbségek ellenére, mert a felelősség nagyobb volt, mint a becsvágy vagy a sértettség. Összefogtak, mert tudták, hogy a tét a megmaradás.
A polgármester beszédében utalt arra, hogy a történelmet a győztesek írják, de ez nem igaz a magyarokra, mert március 15-e párban áll október 6-ával,az aradi tizenhárom tragédiájával és bármilyen kimenetele lett a küzdelmeknek, az erkölcsi győzelem mindig a mienk maradt és marad. Eljön az idő amikor ki lehet büszkén mondani az igazságot.
Csak az a baj - folytatta Kriza Ákos - hogy mi magyarok akkor tudunk egységes nemzetként viselkedni, ha a szabadságunkat akarják korlátozni. Ideje lenne a mindennapokban is összefogni.
- Hiszem és vallom, hogy sem kis közösséget, sem városi közösséget, sem egy országban nemzetet nem lehet építeni, ha politikai versenytársak között él a zsigerből jövő elutasítás, ha a politikai ellenfelek ellenséggé válnak és legfőbb céljuknak egymás eltiprását hirdetik meg s e cél érdekében semmi sem drága! - hangsúlyozta Kriza Ákos.
Március 15-e arra tanít, hogy ez a gondolkodás a nemzet legfőbb ellensége. Voltak óriási politikai csaták a reformkorban is, de minden erőnek nemzetépítő víziója volt. A szabadság és a nemzeti szuverenitás megtartása mellett erre kell figyelni. Nemzetet építeni csak egymás tisztelete mellett lehet - zárta beszédét Miskolc polgármestere.
Ezt követően az önkormányzat, a kormányhivatal, a politikai pártok és különbözö társadalmi szervezetek, egyesületek megkoszorúzták Petőfi Sándor szobrát.
A koszorúzás után a megemlékezők a huszárok felvezetésével felkeresték a 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékhelyeit, és megkoszorúzták Gróf Batthyány Lajos emléktábláját, Deák Ferenc, Lévay József, Szemere Bertalan szobrát, Petőfi Sándor emléktábláját, Gróf Széchenyi István és Kossuth Lajos szobrát.
Az Erzsébet téren Csöbör Katalin országgyűlési képviselő mondott beszédet. Visszaemlékezett a 167 évvel ezelőtti nagy európai forradalmi hullámra. Felidézte, mi vezetett hazánkban odáig, hogy a 23 évig tartó reformkor előkészítette a forradalmat.
Amikor hőseinket ünnepeljük a jövőre is figyelünk. 167 év után szabad, erős országgá válhatunk. Olyanná, amely nagy célokat tűz maga elé és azokat megvalósítja. Olyan erős országgá, amely a saját lábán áll, amely megállítja a magyarság fogyását, amely nem hagyja hogy meglopják, ahol az élet kemény munkával telik, de méltó és igazságos, értelmes és még boldoggá is tesz.
- Építsük tovább országunkat, és ne hallgassunk a tagadó bomlasztóerőkre, amelyek mindent megtesznek azért, hogy visszavigyenek bennünket oda, ahonnan végre elrugaszkodtunk - mondta Csöbör Katalin.
Az ünnepség Kossuth Lajos szobrának megkoszorúzásával ért véget.
További hírek
Olvasnivaló
Népszerű
Népszerű videó
Ajánlat
