Farkas Ákos, az Állam- és Jogtudományi Kar dékánja a megnyitó előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta, az Állam- és Jogtudományi Szekcióban 10 magyarországi intézmény és határon túli hallgatók is bemutatják munkáikat. A szekcióban – amely utoljára 1999-ben tartotta ülését a Miskolci Egyetem – 32 tagozaton közel 300 szerző mutatja be kutatómunkájának eredményét.

– Azt szeretnénk, hogy a jövő tudósai vigyék a Miskolci Egyetem és a város jó hírét. Mondják el mindenkinek, hogy Miskolc már nem egy szürke iparváros, hanem egy fejlődő, a kulturális életére és turizmusára, vendégszeretetére büszke, alkalmazkodni és fejlődni képes város – fogalmazott.

Az egyetemista diákok kutatási eredményeikkel a kémia és vegyipar területén is napjaink legégetőbb problémáira igyekeznek tudományos válaszokat adni. A kutatási eredmények bemutatását a régió és hazai vegyipar és gyógyszeripar kulcsszereplői támogatják. Palotás Árpád Bence, a Műszaki Anyagtudományi Kar dékánja ismertette, 22 tagozatban közel 190 hallgató mutatja be dolgozatát.

Mocsári László képgalériája az ünnepélyes megnyitóról és az azt megelőző sajtótájékoztatóról!

– Bár ez egy verseny, itt tényleg mindenki nyer, hiszen a fiatalok, akik önként, plusz energiát befektetve kezdenek bele a tudományos tevékenységbe, megkapják az elismerést, de egy OTDK-n való részvétel a jövőjük szempontjából is fontos esemény – fűzte hozzá.

Torma András rektor a megnyitón elmondott köszöntőjében úgy fogalmazott, a Miskolci Egyetem a magyar tudományos és oktatási élet egyik zászlóshajója, a régió vezető felsőoktatási intézménye és nemzetközi hatású európai tudásközpont. A felsőoktatás folyamatos átalakulásában az intézmény őrzi pozícióit.

– Alapfilozófiánk változatlan: most is a tudományok szabad művelőinek és tanulóinak autonóm közösségeként működünk – szögezte le a rektor, aki a konferencia kapcsán elmondta: elvégezték a munkát, és készen állnak az OTDK megrendezésére.

Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) elnöke – aki egykor maga is a Miskolci Egyetem hallgatója volt – kiemelte, az országos döntőbe jutott hallgatók fontos küldetést is betöltenek: megmutatják az országnak, hogy „tehetséges, új nemzedék készül az életre, sokan olyanok is, akik többet vállalnak, mint ami elvárható tőlük”.

– Mesterre találnak, műhelymunkát végeznek, olvasnak a könyvtárakban, kísérleteznek a laborokban, és most egyfajta verseny zajlik majd köztük, bemutatkoznak a felnőttek előtt, vitáznak velük, és végtére is: építik majd a jövőt – fogalmazott.

Szendrő Péter az ország legnagyobb tudományos rendezvényéről örömmel mondta el, hogy csak Miskolcon most mintegy félezer hallgató méri össze tudását – csak a két miskolci szekcióban, miközben országszerte további 14 szekcióban tartanak konferenciát!

Az OTDT elnöke kiemelte, idén minden eddiginél több támogatást – mintegy 200 millió forintot - kaptak a rendezvénysorozat két fővédnökétől, a Nemzeti Tehetség Programtól és az Emberi Erőforrások Minisztériumától.

A megnyitón Vízkelety Mariann államtitkár, Szabó István, az Emmi főosztályvezetője, Kiss János alpolgármester és több alkotmánybíró mellett részt vett és köszöntőt is mondott Sulyok Tamás. Az Alkotmánybíróság elnöke maga is fődíjat nyert az országos versenyen – ez pedig máig tartó önbizalmat adott számára, olyat, „amilyet csak a megharcolt, megszenvedett dolgok adhatnak az embernek”.

– Elhittem magamról, hogy képes vagyok létrehozni valami egyedit. A kutatói munka jellemzően magányos tevékenység, motivációja azonban többnyire közösségi ihletésű: nélkülözhetetlen, hogy az eredményt másokkal is közöljem, megosszam, hiszen ezért volt minden. Szükséges tehát, hogy rendszeresen találkozzunk, meghallgassuk egymást és tanuljunk egymástól. Fontos az érdekek ütköztetése, a vita, és hogy elfogadjuk egymás álláspontját és törekedjünk a kompromisszumra – fejtette ki az Alkotmánybíróság elnöke.

A szerdai megnyitó után csütörtökön több mint félszáz tagozati ülést tartanak, itt a fiatalok 15-20 percben mutatják be a tudományos dolgozataikat. A szekcióban olyan, napjainkban aktuális témákról is szó lesz, mint a kiberbűnözés, a drónok felhasználása, az online zaklatás, a brexit jogi háttere, a poligráfos vizsgálat, de a pálinka előállítás, valamint az embereken végzett kísérletek jogi szabályozásáról is szó lesz.