A bárányhimlő elleni hatékony védelemhez két oltásra van szükség, ezért a szeptemberben közösségbe kerülő gyerekeknek legkésőbb augusztus második felében célszerű beadatni az ismétlőoltást is – hívja fel a szülők figyelmét a GSK infektológus szakértője. A legfrissebb statisztikák szerint a betegség tényleges hazai előfordulása több mint duplája a jelentett évi 35-40 ezer esetnek. A szakértő rámutat: veszélyes tévhit, hogy a bárányhimlőn át kell esni, hiszen a betegség akár súlyos szövődményekkel és kórházi kezeléssel is járhat.Hét uniós országban már az oltási rendben szerepel a kétadagos védőoltás; a fertőzés elleni magas fokú védettség a második adag beadása utáni hetekben alakul ki.
Egyre több szó esik arról, hogy a sokszor alábecsült, ám nagyon gyakori fertőző betegséget, a lázzal, viszkető hólyagos kiütésekkel járó bárányhimlőt nem szabad félvállról venni. A szeptemberben óvodába, iskolába kerülő gyerekek között sokszor járványszerűen söpör végig a fertőzés – ami azonban védőoltással elkerülhető, ha időben kialakítjuk a védettséget. Azaz, ha augusztus második felében a gyerekek megkapják a második adag vakcinát is, akkor védetten kezdhetik a tanévet.
Hozzátette: a szeptemberi óvoda- és iskolakezdés előtt, legkésőbb augusztus második felében célszerű beadatni az ismétlőoltást, hogy a tanév elejére kialakuljon a betegség elleni magas fokú védelem. A bárányhimlő, melyet a varicella-zoster vírus okoz, cseppfertőzéssel terjed, és átviteléhez testi kontaktus sem szükséges. A vírus a hétköznapi használati tárgyakon, ruházaton is életképes, de leginkább belélegzés útján terjed, elég, ha 20-30 percig közös helyiségben vagyunk a fertőző beteggel. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalos adatai szerint a világon évente 4,2 millió szövődményes bárányhimlő-fertőzésből 4200 eset végződik a beteg halálával,ezért a WHO vakcinációs ajánlásában is szerepel a bárányhimlő elleni védőoltás.
Az optimális védelemhez két adag védőoltásra van szükség: a vakcináció tapasztalatait nyomon követő kutatók megállapították, hogy a védőoltás második adagja tovább növelte a védelem eredményességét, ezzel minimalizálva az úgynevezett áttöréses – enyhe lefolyású, de fertőző – esetek arányát. A közösségbe kerülő gyermekek mellett a bárányhimlő a várandós nőkre, a többgyermekes családokra és a fertőzésen eddig még át nem esett felnőttekre is veszélyes. A felnőttkori bárányhimlő ráadásul rendszerint súlyosabb lefolyású és ezért a szövődmények előfordulásának kockázata is nagyobb.
Ezért a gyermekvállalást tervező, a betegségen át nem esett fiatal nők és párjuk számára is ajánlott az immunizáció. A terhesség időszaka alatt a védőoltás beadása ellenjavallt.
A bárányhimlő elleni védőoltások beadása után leginkább enyhe nemkívánatos tüneteket észlelhetünk. Az oltás helyén leggyakrabban fájdalom, duzzanat, pirosság, bőrkiütés alakulhat ki, illetve hőemelkedés, láz is előfordulhat.
A bárányhimlő fokozottan veszélyes a többgyermekes családokra, hiszen a praxistapasztalatok azt mutatják, hogy a még otthon lévő kisebb testvérek betegsége jóval több és erőteljesebb kiütéssel jár, súlyosabb lefolyású és hosszabb ideig tart, mint a közösségben lévő első gyermek megbetegedése. A beoltott gyermekek tehát kisebb testvéreiket, óvoda- és iskolatársaikat is védik.