Szerencsére ma már egyre többen ismerik fel, hogy a kerékpáros közlekedéssel nem csak pénz takarítható meg, jót tesz a környezetünknek és az egészségünknek is.

Vannak időszakok – főleg télen, amikor a szállópor, a szén-monoxid és az ózon jelenléte igen magas –, amikor a Búza téri állomás mért levegő-szennyezettségi adatok alapján szmogriadót kell elrendelni Miskolcon. Szőllősi Katalin, a Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály levegőtisztaság-védelmi ügyintézője ismertette, a jogszabály meghatározza, hogy milyen mért értékeknél kell elrendelni a szmogriadót.

Nyáron ezzel a problémával nem találkozunk, de nem azért, mert teljesen tiszta a levegő. A meteorológus azt mondja, hogy amikor az éjszakai lehűlés már erősebb, mint a nappali felmelegedés, vagy éppen a köd gátolja a hőmérséklet emelkedését, akkor az alsó légrétegben marad a füst, korom, vagy egyéb szennyezőanyag. Kovács Attila hozzátette, a szén-dioxid kibocsátás ott marad a légkörben, valamennyi ebből ülepszik, de azért folyamatosan dúsul.

– A légköri széndioxid-koncentráció folyamatosan nő az ipari forradalom óta, és, tegyük hozzá, egyre gyorsuló mértékben – fejtette ki.

A légszennyezettség valamennyi szervünket károsíthatja, de leginkább a légutaknál jelentkeznek a tünetek. Dr. Csánky Eszter, a MISEK Tüdőgyógyászati Osztály osztályvezető főorvosa elmondta, mind a felső, mind az alsó légutakat érintik a légszennyezés okozta elváltozások.

– Az elváltozásokat két nagy csoportba tudjuk sorolni. Az egyik az irritáció, amit a gőz, gáz, az autók illetve ipari üzemek által kibocsátott füst a nyálkahártyán feloldódva irritációt és sérülést okozhatnak – ismertette.

A szerdán kezdődő mobilitási hét a közlekedés környezeti, egészségi hatásaira, az ésszerű autóhasználatra, a közösségi és az alternatív közlekedési eszközök előnyeire is felhívja a figyelmet. A programok reggel 7 órakor az eljutási versennyel kezdődnek.