Képgaléria! Fotó: Végh Csaba

A gála díszvendége Balog Zoltán miniszter képviseletében Hegyi László egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár volt.

Kiss János alpolgármester köszöntőjében gratulált azoknak, akik a Lévayt mára a miskolci tanélet megkerülhetetlen részévé tették és olyan színvonalra emelték, hogy kiemelt kormányzati figyelmet és támogatást kapjon. – Külön is szeretném kifejezni köszönetemet és elismerésemet Ábrám Tibornak, aki alapító igazgatóként huszonöt éve szolgálja a gimnáziumot. A gála meghívója csupán az újraindítástól számított negyed századot említi, pedig tudomásom szerint 1560-tól számítva, akár négyszázötvennyolc évet is ünnepelhetnénk ma. De jól van ez így, mert bár kétségkívül ünnepelni és tisztelni kell a négyszázötvennyolc évet, külön ünnep jár ennek a huszonöt évnek, hogy nehogy elfelejtsük azt a negyvenet, amikor ez az iskola nem működhetett. Ebben az időszakban olyan diktatúra volt, amelynek szúrta a szemét a kereszténység és a keresztény nemzeti tanítás, ezért elrabolt mindent, amit az elődök felhalmoztak. Elveszett az épület, a berendezési tárgyak, a könyvtár,  elveszett még a név is – hangoztatta az alpolgármester.

Kiss János úgy fogalmazott, amikor eljött a szabadság, a lerombolt épület és hírnév romjain kellett elkezdeni építkezni. – Amikor az elmúlt huszonöt évet ünnepeljük, azok előtt tisztelgünk, akiknek volt hitük és erejük újrakezdeni. Azok előtt hajtunk fejet, akik olyan jól végezték a munkájukat az elmúlt huszonöt év alatt, hogy itt és most van mit ünnepelni. Megadatik nekünk, hogy az ünneplés öröméből erőt és önbizalmat merítsünk, s erőnket újra a céljaink szolgálatába állítsuk – tette hozzá az alpolgármester, kihangsúlyozva: nagyon fontos, hogy megvédjük értékeinket, ehhez pedig össze kell fognunk.

Ábrám Tibor igazgató az iskola és az épület történetéről szólt. – Ez a rendezvény, a mai este rendelt idő a visszatekintésre, a hálaadásra és a jövő tervezésére is. Mert ideje van a visszatekintésnek, nem szabad mindig csak a célt nézni, hiszen akkor nem vesszük észre, mennyi mindent kaptunk már az eddigi úton - fogalmazott.

Az igazgató elmondta, az iskola a semmiből indult újra1993-ban, negyvenöt gyermekkel, különböző helyszíneken. 1996-ra a létszám már négyszázhúsz tanulóra bővült, egy év múlva pedig létrejött a kollégium. Tíz éven át újították fel az épületet, közben hatvannégy fősre gyarapodott a tanári kar. Lett természettudományi laborjuk, nyelvvizsgahelyszínként is funkcionálnak, hatosztályos tehetséggondozó képzést indítottak. – A Lévay mára Miskolc és a régió keresett gimnáziuma, sőt országosan is példamutató, mert Isten küldetést adott az iskolának. A Tiszáninneni Református Egyházkerület, amely több mint húsz feladatellátási hellyel tizennégy intézményt működtet, mindent megtett és megtesz ma is azért, hogy gimnáziumunk kiegyensúlyozottan működjön, és évről évre kiválóbb intézmény legyen - hangsúlyozta az igazgató., kiemelve, büszkék arra a kétezer-ötszáz öregdiákra, akik itt érettségiztek.

A beszéd után átadták az új logóval ellátott jelvényeket a vezetőknek, majd ünnepi műsor következett, amelyen fellépett mások mellett a Kösöntyű együttes, az iskola diákszínpa, a kollégium létrehozásáról pedig annak első igazgatója beszélt,

Az egyik műsorszám keretében a nyolcvanhárom éves Kiss Miklós ment fel a színpadra, s fiával együtt az itt töltött diákévekre emlékeztek. – Az együvé tartozás, az egymás iránti tisztelet és szeretet határozta meg a Lévay szellemiségét, ez adott alapot a későbbi életünkhöz – mondta el idősebb Kiss Miklós, aki fiával együtt szeretné, ha a harmadik Kiss Miklós is ide járna majd.