Közös sajtótájékoztatójukon Johnson - aki több mint fél évtized után az első Moszkvába látogató brit külügyminiszter - leszögezte: Nagy-Britannia nem hagyhatja figyelmen kívül azt, hogy Oroszország szerte a világon, így Németországban, Franciaországban és az Egyesült Államokban beavatkozik a választásokba. Erre szerinte bőven van bizonyíték. Célzást tett rá, hogy a Brexit ügyében is történt hasonló, sikertelen kísérlet. Johnson a kifogások között sorolta fel Oroszország ukrajnai és szíriai fellépését, valamint a csecsenföldi melegek üldöztetését.

Lavrov "nem kielégítőnek" minősítette az orosz-brit kapcsolatok állapotát. Elmondta, hogy Moszkva és London meg akarja találni az útját a kétoldalú problémák meghaladásának. Nem hagyta szó nélkül a "meglehetősen sértő módon" megfogalmazott vádakat, egyebek között azt, hogy - mint mondta - "egy bűnözői rendszert támogatunk Szíriában, agresszorok és megszállók vagyunk, akik idegen területet csatolunk el".

Lavrov arra hívta fel a brit felet, hogy konkrétan vizsgálja meg a tényeket és az orosz álláspontot az említett ügyekkel kapcsolatban. Emlékeztetett rá, hogy Oroszország nem tett agresszív lépést Nagy-Britanniával szemben, és nem is vádolta Londont semmivel.

Közölte, hogy Oroszország szeretné elérni a kétoldalú kormányközi kereskedelmi és beruházási bizottság munkájának mielőbbi felújítását. Beszámolója szerint brit vendégével megállapodott arról, hogy a két ország az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagjaként együtt fog működni a Koreai-félszigeten kialakult helyzet rendezése érdekében. Johnson szavai szerint London és Moszkva céljai nem esnek egybe Észak-Korea kérdésében, de a béke megőrzése közös cél.

Lavrov egyebek között arra is kitért, hogy a két ország szakszolgálatainak terrorellenes együttműködését még mindig gátolja, hogy a Litvinyenko-ügy miatt London megszakította kapcsolatait az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálattal (FSZB).

Alekszandr Livinyenkót, az orosz titkosszolgálat Nagy-Britanniában politikai menedékjogban részesült volt tisztjét 2006-ban Londonban poloniummal mérgezték meg volt kollégái. Az ügy miatt megromlott viszonyt tovább súlyosbította az ukrajnai orosz beavatkozás.

A miniszteri tárgyalást követően elhangzott, meglehetősen hűvös hivatalos nyilatkozatok mellett, legalábbis személyes szinten, némi enyhülés is megmutatkozott pénteken a felek között.

"Engedjék meg, hogy közöljem: ruszofil vagyok. Méghozzá elkötelezett ruszofil" - mondta a sajtótájékoztatón Johnson.

Hozzátette, hogy gyökerei vannak Moszkvában és hogy ő az első brit külügyminiszter, akit Borisnak hívnak.

"Kérem, ne kételkedjenek benne, hogy a kapcsolataink javítására fogok törekedni!" - hangoztatta.

Lavrov, közölte, annyira megbízik vendégében, hogy kész Borisnak szólítani. A tárgyalások vendéglátója a név kiejtésekor a hangsúlyt angolosan a név első szótagjára helyezte, nem pedig orosz módra, a másodikra.

A brit külügyminiszter arra a kérdésre válaszolva, hogy megfogadta-e az otthon kapott tanácsot, hogy Moszkvában ne igyon vodkát, és ne tartson magánál telefont, elmondta: a Lavrov iránti bizalma jeleként a tárgyalás helyszínére érkezve kollégájára bízta a kabátját, a zsebei összes tartalmával együtt.

"Boris kabátjában nem volt semmi" - vetette közbe Lavrov.

"Ó, már át is kutatták?" - csodálkozott Johnson.

Johnson megerősítette, hogy Teheránban felkereste az orosz nagykövetséget, hogy megtekintse Churchill, Roosevelt és Sztálin 1943-as történelmi találkozójának helyszínét, és köszönetet mondott az ottani orosz nagykövetnek a lehetőségért

A külügyminiszterek megállapodtak abban, hogy 2019-ben Oroszország és Nagy-Britannia kölcsönösen zeneévet rendez majd.