Már regisztrálták a vírus jelenlétét Magyarországon, eddig 11 ezer embernél jeleztek influenzás megbetegedést. A betegek száma emelkedik de járvány még nincs - nyilatkozta Müller Cecília országos tisztifőorvos.  A járvány az esetek többségében január végén, február elején szokott kialakulni. Vagyis van még egy kis idő, viszont a védőoltás után is szükség van két hétre a védettség kialakulásához. A szakemberek szerint fontos lenne, hogy az egészségügyi dolgozók is kérjék az oltást, hiszen így nemcsak magukat, hanem a betegeket is jobban védhetik a fertőzéstől.

Török Lajos a miskolci  Fábián utcai Gyermek háziorvosi rendelő orvosa érdeklődésünkre elmondta: idén még nem találkozott influenzás beteggel akörzetében, viszont jócskán megszaporodott a felső légúti megbetegedések száma. Főként  a gyermekek körében tapasztalható, de egyelőre ez valószínűleg csak a szokványos megfázásoknak tudható be.

Eddig csupán féltucat védőoltást adtak be, Török Lajos szerint szerint azért csökken az oltásokat kérő páciensek száma, mert az utóbbi pár évben nem volt klasszikus influenza járvány. Így csökken az emberek ébersége, pedig a védőoltások semmilyen mellékhatást nem okoznak és drasztikus árváltozás sincs a vakcinák esetében. Az erős immunrendszer is sokat számít, de az tévhit, hogy pusztán a vitaminadagok növelésével hatékonyan felvehetjük a harcot a vírus ellen.

Európában már halálos áldozata is van az egyik most jelenlévő vírustörzsnek, az úgynezett ausztrál influenzának. Ausztráliában több mint tízen haltak bele a betegségbe, majd Írországban követelt halálos áldozatot. Legutóbb 50 évvel ezelőtt jelent meg, és pusztított ez a vírustörzs, akkor a járványnak világszerte egymillió áldozata volt. A magas lázzal, fejfájással és levertséggel járó betegség főként a gyermekeket támadja meg, de az influenza elleni védőoltás ez ellen a törzs ellen is védelmet nyújt.

Aki tavaly vett igénybe védőoltást annak idén már nincsen védettsége, az influenza vírus ugyanis nagyon változékony így az oltások összetétele is változik évről évre. Térítésmentes védőoltásra jogosultak a 60 évesnél idősebbek - egészségi állapotuktól függetlenül - továbbá az asztmások, a cukorbetegek, a szív- és érrendszeri betegségben, veleszületett vagy szerzett immunhiányos állapotban szenvedők, a várandósok, valamint azok a hathónaposnál idősebb, de háromévesnél fiatalabb csecsemők és gyermekek, akik valamilyen krónikus betegségben szenvednek.

A felmérések szerint a magyar lakosságnak csupán negyede oltatja be magát, pedig a lakosság felénél szüksége lenne erre a védettségre, hogy biztosan ne törjön ki a járvány.