Mint elhangzott, az EP Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága januárban 39-1 arányban elfogadta a méz-jelentést, amiről márciusban szavaznak majd. Erdős Norbert, a jelentés előterjesztője elmondta, sokak kitartó munkája kellett ahhoz, hogy eljussanak idáig. – Szükség volt például a magyar méhész társadalomra, akik országszerte mintegy húszezren vannak. Borsodban ezerötszáz főre becsülhető a számuk, ez egy jelentős méhészettel bíró megye. Magyarország az Európai Unió harmadik legjelentősebb méztermelő országa Spanyolország és Románia után – hangsúlyozta a képviselő, elmondva, hogy évente huszonöt-harmincezer tonna magyar méz kerül az EU-ba. – A mézhamisításra azért kell különösen odafigyelni, mert leveri az árakat. Sokkal szigorúbb hatósági ellenőrzést kell bevezetni a külső határoknál is. Azt is fontos kihangsúlyozni ezzel kapcsolatban, hogy elnagyolt a szabályozása a cimkézésnek, nem mindig lehet tudni egy-egy üveg mézről, hogy pontosan melyik a származási országa. A méhek védelme pedig egészségvédelmi problémákat is felvet – utalt Erdős Norbert Einstein azon  elhíresült mondatára, miszerint „Ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség legfeljebb négy évvel éli túl.” – Kínában már ecsettel poroznak az emberek a méhek helyett, Amerikában pedig a kormány fizet azért, hogy a méhészek kaptáraikat termő vidékekre vigyék – mondta el a képviselő.

Hubay György önkormányzati képviselő a sajtótájékoztatón kiemelte, a miskolci és a borsodi méztermelők ügye épp olyan fontos, mint az ország más tájain élőké. – A méz nem csupán élelmiszer, hanem gyógyszer is, Erdős Norbert nagyon fontos munkát végez a méztermelők érdekében – hangoztatta a politikus.

A rendezvényen két méhész is jelen volt, közülük Faragó Béla a magyar méhészek brüsszeli tüntetésén is kint volt 2004-ben. – Én beleszülettem ebbe, apám is méhész volt. Huszonkettedik olyan esztendőmet kezdtem el, amikor kizárólag ebből tartom el a családomat. Sokat változtak a feltételek, ma már négy-ötszáz közötti méhállomány kell az eredményes munkához – mondta el az emődi szakember.

2010-et követően a kormány együttműködést alakított ki a magyar méhészekkel, az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettel, és nem hagyta magára a magyar méhésztársadalmat az akácfák megmentéséért folytatott küzdelemben sem. Erdős Norbert elmondta, 2015-től folyamatos az ellenőrzés, ma már nem engedik be a magyar piacra a kínai mézet.